2013. december 31., kedd

Számok, számok, évek röppennek...

...kúsznak, múlnak, sikerrel köszöntenek.
Itthon vagyok, és a karácsonyi süteményáradat verselésre késztetett.
2013.12.31., majdnem minden szám ismétlődik!Ez a tény cseppet izgalmas ámde érdekes; ez a 31-es szám mindig is a szívem csücske lesz azt hiszem, főleg ha január 1-be hajlik át, ami az új évet jelenti.
Valamilyen szempontból duplán ünneplek, "szelebrésön" meg minden, merthogy ez a 93. bejegyzés a blog életében. Igen, egy újabb rebirth, újjászületés, reinkarn, etcetera.
Mindenkinek kívánok nagyon boldog új évet és minden jót a 2014-es évre, olvassatok sokat meg természetesen e blogot, ha tehetitek, de persze hogy tehetitek. (Éjen a wifi, ugye).
DE, még mielőtt boldog alkoholmámorba és nem mellesleg virslimámorba (csakis étkezési keretek között) kerülök, írnék még egy kicsit, közkívánatra.
Ez egy részlet egy virtuális könyvemből, ami meg nem jelent és jelenhetett, fikciókra és álmokra épülő fantáziálás amiben a karakterek a porból semmisültek meg.
..."és ahogyan letették poharukat, egymásra néztek, és érezték; mindannyian egy halhatatlan társaságnak a tagjai. Egy dolog volt halhatatlan: a szeretet és tisztelet köztük, amit nagy munkával és kitartással értek el. Hiszen pont ez a nehéz mindenfajta érzelem és emberi kapcsolat megtartásában: az energiabefektetés, ami kivirágzik, de csak hosszú idő után. Ám most mindenki érezte: egyek és mindenségek.
Öten voltak. Öt barát, öt aranyban, smaragdban és szürkében pompázó ruhában; öt csodás gyermek, akik gyermeki önmagukat egymásnak adták és akik ennek a hiú és önző világnak hátat fordítva egy tengerszorosban ünnepelték egy új év eljövetelét.
 - Mert mi nem nőhetünk fel úgy, hogy nem lázadtunk eleget!  - 1.
 - Ez nem a lázadásról szól, hanem egyesülésről valós énünkkel.  - 2.
 - Azzal a valós énnel, aki mások tükrében tudja önmagát igazán meglátni. - 3.
 - És látja magában a lázadó gyermeket, aki még nem lázadt eleget. - 4.
 - Majd megtalálja barátait, akikkel együtt örülhet ÉS lázadhat. - 5.
Így elmélkedtek, majd észrevették, hogy a tenger felől, amely partján álltak és poharaikat emelték, egy óriási hullám közeledik feléjük, toronymagasságban. Látták, menekülni nincs idő, tehát sorsukat nem kerülhetik el olyan módon, hogy elfutnak előle. Mindenkinek ugyanaz járt a fejében: ottmaradni, és együtt sodródni. Hiszen egész életükben ezt tették: sodródtak, nem hátráltak, bármi is jött, ami keresztezte terveiket.
Az utolsó sodródást is együtt élték át, ennek így kellett lennie. Megfogták egymás kezét, és bár mindannyian könnyekkel küszködtek az utolsó másodpercekben, egy dolog erősebb volt mindben: ők feljebb állnak egy hullám erejénél. Ezen nem változtathat semmi...."

Megyek virslit enni. Boldog új évet! És Dánia.

2013. december 11., szerda

11/12/13

Hollállá! Decembeeeer!
Már két adventen is túlvagyunk, és pontosan egy hét van ahhoz, hogy visszatérjek széphazánkba.
Juppi!!!
Nem mellesleg ma van viccesen a címben található dátum: ez már soha nem fog megismétlődni újra. Ha jobban belegondolok egyik dátum sem fog újra bekövetkezni. Hm.
Advent a várakozás ideje, hiszen nemsokára itt van a karácsony és én már olyan, de olyan nagyon szeretnék mézeskalácsot enni! Hogy valamennyire pótoljam az apadhatatlan vágyat e sütemény iránt, az itteni Brunkager-re (vagyis nagyon fantáziadúsan barna süteményre) szavazok és azt eszem. Ez, hogy úgy mondjam, teljesen vegetáriánus cápa effektus: igen, ott van az íze, de nem csillapítja az igazi éhséget és az az íz....!!!! :)
Na de már nem sok van addig, plusz az utolsó vizsga, amire készülnöm kell, és kérem szépen, mosom kezeimet. Így ni.
Abban az időben, ami szabadnak találtatik pedig kényelmesen töltöm, és néha ellövök egy két képet a városról, mint:

..."minden színes volt és vibrálóan szép: állatok kavalkádja és a természet összhangja: egy festékből és szellemből tört elő ez a mestermű"...


..." száguldottunk, ebben a közepesen hideg decemberben, amikor még a házak is csak nagy csendben pislogtak ránk...reggeli tömeg csak szuszogott"...


..."nézett ki az ablakon, kérlelve, hogy vigyék haza. de a gömbök nehezek. bárcsak havazna legalább!"...

Remélem nagyon figyeltek, mennyit beszéltem a hóról! Sajnos, de mégis szerencsére (biciklis szepmontból persze) itt még nem esett: bizony egy hópihe sem! Még Celsius kolléga is eléggé magasra teszi a mércét: 9 fokig terjed néha a hőm.(nem az enyém, nem kell aggódni). 
Miklósom pedig? Igen, nálam is járt, és nagyon örültem, hogy a puttonyából nekem is pottyantott csomagokat, még most is pityeregnék, de sajnos annyira meghízott a pofikám a jó sok csokoládé és gumicukormennyiségtől, hogy nem folyik le EGYÁLTALÁN a könnyem. Hát ennyire! :)
Remélem Nektek is barátságosan telik ez az időszak: nemsokára pedig újra a holy magyar groundot taposom!
Addig is egyetek mézeset, a próbasütésekből! Fenékig!:)

2013. november 28., csütörtök

November végi szösszenet

Igen, igen, igen, az utolsókat rúgja a mi kedves novemberünk, ami igencsak elhozta a hideget e városra is, de büszkék is vagyunk ám, mert nem esett annyi eső, sőt mi több, rendkívül csapadékmentesen telt ez a hónap!
Most azért írok, mert még mielőtt lenne a beharangozott tuti kis cikk gondoltam Rátok fér egy kis cukiság, jelezvén és kívánván(akkor is ha ezek a szavak nem léteznek): nyakonkun a TÉL! (Az apóról már nem is beszélve).
Kutya+piroskötöttsál+hó= mindenvágyam!

És ennek ellenére ma vettem macskás(nem röhög, nem röhög) matricás albumot, (vissza a jövőbe, tudom), de annyira irdatlan aranyos volt, akivel majd sikerül otthon találkoznom nem hagyom ki hogy, meg nem mutassam! (Ez itt a lányok helye ;))
Oh, jöjjön egy kis nosztalgia mindazoknak, akik emlékeznek még a Bazinagykaralábéééé-s cikkre, ezt el kell mesélnem,(mert ugye az nem is karalábé volt, hanem hanem) és képzeljétek, én is vettem a minap egy ilyen BazinagyZellert!
Gondolná az ember, hogy azért az mégiscsak zeller vagy mi, meg ugye a magyar zellernél nincsen jobb: hát de, van! Mégpedig a Dániába fuvarozott(és persze, hogy nem dán, ellenben német) zeller, aminek olyan aromája van, hogy szerintem amíg tart, azt fogom enni! Komolyan mondom, krumpli helyett, főzve is nagyon jó, és egészségesebb mint a, khmm, na ja, a krumpli.
Jó, azért megférnek egymás mellett is, egy lábosban, magyarosssan:)
Zeller s Krumpli két jó barát,
Meg nem issza egymás borát! 
:)

Tehát vége mindjárt a novembernek, és ma lesz, vagyis ma tartjuk az osztályommal a Hálaadást (tudom, hogy kisbetű, de én nagyon fogom a hálát adni!:)), vagyis a Thanksgivinget. Lesz nagy pulyka ( vegetáriánusok előnyben) meg remélhetőleg egy csomó süti és finomság! 
A lényeg persze az, hogy ki-ki a maga nemzeti ételét vigye. Természetesen (vagy nem) mi gulyáslevest fogunk porlevesből(!!!) kreálkodni a helyszínen... Hát igen, hónap vége van, ilyenkor már kb. ennyire telik szegény dániai diákocskáknak.:)
Szép délutánt kívánok mindenkinek, legyetek jók, ha tudtok: a többi úgy sem számít!

2013. november 13., szerda

Pillanatképek az őszi Koppenhágáról

Ahogyan a cím is mondja, a következőkben a streetet; az utcát és a Kopi-i (Koppenhága magyar elnevezése) hangulatot próbálom bemutatni. Voltam egy nagyobb biciklizésen a tavak körül a minap; tavakat ugyan nem fotóztam,mivel megállni nem nagyon lehet mikor a hátadban negyven "lassan kapkodó" biciklis lohol, de mást igen.:) 
Lássuk, mit:

...Őrült (hmmm) száguldást a gyönyörű falevelek között. Jelentem, az időjárás még mindig biciklizhető!
És jobbra tarts! (Ugye az a jobbra?:))


...Zászlót. Nem Lászlót, de zászlót. Dánt.


...Egy (khm, vörös!!!) fiúgyermeket amint sárga pólószövegével okítja a népet: Nem olyan nehéz valamennyit is tudni! Ja, éljen a street art!


...Katica(szerű) bogarat!!! Ami szuperédesen baktat a kerítés háromágú lejtőjén. A gyönyörű napsütésben, persze.


Tudom, ez off topic, de ölelkezve alvást is! Hideg van már, ilyenkor cozy összebújni.:)

A képek után pedig egy evangélium mára: átmentem a vizsgáimon, juppijééé!!! Nem volt hiába az a sok tanulás tehát, szeressük a biznisszt meg a dizájntot is. Na.:)
Most pedig szundi tájm, hamarosan lehet számítani egy különleges írásra. Annyit elárulhatok, hogy ezúttal ismét kooperációra lehet számítani szaftos sztorikkal. Kinek jött meg a kedve az olvasáshoz? 

coming soon

2013. november 10., vasárnap

A Visszatérés: The return of...

és igen; visszatérve az október- és novemberi sötétségből, mint apró fénysugár, újra írok, folytatom, hiszen a küldetés nem maradhat annyiban.
Az őszi hónapok mindig kicsit nosztalgikusabbak, mint többi hónap-társuk. A falevelek és az eső lehulltával az emberi visszaemlékezés is kicsit lefolyik bennünk. Mindezt befolyásolja persze a mindenszentek és halottak napja; az emlékezés és utazások eljövetele; a megbékélés, újragondolás és feltámadás.
S miután kifaragtuk a tököket, összegyűjtöttük a gesztenyéket, meggyújtottuk a gyertyákat és megettük a házi kalácsot, mind az asztal köré gyűlünk vagy pihe puha kuckónkban kedvenc könyvünkkel elvonulunk, hogy tudatunkat kitágítsuk és elmélkedjünk, beszélgessünk és szeressük egymást. Ebben a hideg őszben is.
Most fejeztem be éppen egy filmet, írókról szólt. Hollywoodi történet, de mégis ott van, mert az emberi kapcsolatokat jellemzi és ábrázolja, családon belül, párkapcsolatokban és barátságokban. Roppant tanulságos, azt hiszem el is pityeredtem rajta. (Vagy lehet, hogy csak a gépem homályosult bele?:))
Észrevettem valamit magamon. Amellett, hogy tényleg jót tett most nekem ez a kis írásmentesség, előszeretettel használok sok sok fűszert mostanában az ételekhez meg (ugye fogyasztásra is). Hogy úgy mondjam, megszállot fűszerhasználó lettem. Valószínűleg a fűszeres chai tea hatása töménytelen mennyiségű gyömbérrel, fahéjjal, kardamonnal és ánizzsal; ezt a típust iszom mostanában sokat és teljesen megrészegít. No persze nem szó szerint, de az illata igencsak nyugtató hatású, ami valljuk be egy rohanós nap után nem rossz!
És mindezek mellett még ott vannak azok a fűszerkeverékek, amiket ha tésztákhoz vagy salátákhoz adunk isteni elegyet és ízélményt kapunk. Hollállá, édes vagy sós, a fűszereket csak magasztalni lehet: nektek melyik a kedvenc fűszeretek? Jajj nézzétek csak: fű-szeretek! Szeretem a füveket! Hahaha.:)
Íme pedig egy kis extra büszkeségfaktor a hétre: csináltam tökmagot! Hasítottam, pucoltam, mostam, szárítottam, pörköltem, eltettem! Még soha életemben nem csináltam igazi tökmagot, de hihetetlen érzéssel töltött el a "gyártó" szerepe, még ha ilyen bio körülmények között is. Tök jó!
Dániáról most? Nem sokat tudok regélni, bevallom; Koppenhága csendesebb, vizesebb és hidegebb: a közeli tavakban még mindig sok kacsa úszkál és pihen a parton. Amikor biciklivel megyek haza mindig látom őket. De az a legjobb, amikor a szél csak úgy húz, süvít, felkapja a vizet, de ők még mindig a színén ringatóznak. Igazi belevaló szörfös kacsák, gondolom. Néha én is szívesen szörföznék velük, de már hideg van a kinti pancsikoláshoz(tényleg? nézzük csak meg az áprilisban fürdőző meztelen pasis cikket, haha:))
November 10-e. Kicsivel több mint egy hónap és karácsony. A közkedvelt "időm" ismét száguldozik, röpül, viharzik, én meg csak kapkodom a fejem. Már készítettem is kis karácsonyi dekorációt, és kiraktam a csizmácskámat is a Télatyónak(na jó, nem, de nem ártana kipucolni, mert már sérti a közízlést a látványa).
Na jó, nem ennyire, de ha többet sárdagonyázok...

Szóval jó ismét itt talákozni, terepen, ha úgy tetszik! Mert hát ez a terep a kikapcsolás és olvasás terepe. A jó dolgoké, ugye. (Néha persze kell egy kis elégedetlenkedés is, na de.)
Elmaradhatatlan, hogy tanácsokat osztogassak, nemde? Havi tanács: menjetek a természetbe, kiránduljatok, és élvezzétek az avarba ugrálást, gesztenye ember csinálást és a gyertyák fényénél történő vacsorákat. 
Együtt.


See you soon!

2013. október 18., péntek

Blogpihi

Nagy utat jártunk be mi itt együtt, blogom és én, én és a blogom; Ti, olvasók és mindenki akárki csak egy pillantást is vetett rá vagy csak a képeket lapozgatta át egy gyors csekkolásra....
Most, ezúton is szeretnénk kivenni egy kis pihenőt, mert fáradtnak érezzük magunkat egy kicsit,mind a sok információtól, mind az életünkben előforduló nagy nyüzsgéstől.

EZ NEM JELENTI AZT, HOGY ÖRÖKRE TÁVOZUNK!

,csak ideiglenes búcsút veszünk egymástól egy friss és ropogós visszatérés reményében.
Szeretném megköszönni Nektek, hogy olvastok, figyelemmel követtek és kommenteltek a világ minden pontjáról, ezúttal 4 kontinensről! Ez mindenképpen nagy szó, eddig elér ez a kicsike blogocska!:)
Azt, hogy mikor fogok újra írásba még nem tudom, ez lehet egy hónap, három hét, de több kevesebb is, azt garantálom viszont, hogy izgalmas tartalommal és megannyi képpel fogunk bővülni!
Addig is kap mindenki szép képeket legutóbbi Aarhusi látogatásomról, utazásról és rólam is!

...amikor a felhők közül csak egy fénycsóva érinti a tengert....


...és igazi gyapjas birkákon, Marimekko sállal hintázhatnak...


...akkor tudjuk igazán, merre tartunk, merre nézünk, honnan jöttünk...

...ÉS HOGY MEGPIHENÜNK DE VISSZATÉRÜNK!

Vi ses!

2013. október 8., kedd

Dániában a narancssárga szín valami egészen mást jelent...

...mégpedig az ősz jelenlétét és a tökök megérkezését a boltokba. Ma biciklizés közben kaptam lencsevégre az egyik bolt atomnagy papírládáiból kikacsintgató tökmarcikat, olyan aranyosak voltak hogy muszáj voltam megmutatni Nektek!:)

Viszont, annak ellenére hogy október meg minden, az idő még itt is mindig meleg, illetve kellemesen bizsergető, ma tiszta tavasz volt Copenhagenben!
Éljeeen!

2013. október 5., szombat

Parti szombaton?!!! - Most punnyadás, legközelebb,...

de akkor már tényleg!:)
Eltelt ez a hét is, újabb projekttel bővítve a repertoárt és egy új modul kezdetével, a sourcinggal. Nem is tudom, hogy is fordítsam le ezt a tárgyat, leginkább talán úgy tudnám körülírni, hogy anyaggyűjtés és kollázs készítése megadott témákban. Izgalmas kihívásnak tűnik, várom már!
Most pedig, mint minden rendes húszéves fiatal suhancnak (csak a nagymamám használja ezt a szót, de most idevág, pfff) egy partiban, buliban vagy bálban kellene lennem, és kitáncolnom magamból a sok sok stresszt és megannyit, ami az utóbbi időben ért. Erre itthon ülök, mert nincs akivel elmenjek, de bezzeg az aarhusi lányok meg mennek, ha! :)
De, de, de, hogy legyen egy kis fíling, itt egy kép a múltkori estéről, íme:

Amúgy most itthon is szerencsére meg tudom termteni a bulis hangulatot: kedvenc aarhusi rádióm megy éppen (GoFm) felváltva a TheVoice-szal, ami megfelel az otthoni, régen Rádió1-nek, (most nem jut eszembe mi az új neve, régen jártam már otthon!)
És holnap megint október 6!!! Megint meghalnak a vértanúk, jajj! Reméljük nem hiába, ismét!:)
Azon gondolkodtam mostanában, hogy mennyi az értéke az időnek és az emlékeknek. Hiszen egy év telt el csak, mióta itt vagyok hivatalosan, de oly soknak tűnik mindig...teljesen más életforma, újabb és újabb emberek...vajon az ember életében hány barátot csinál? Vagy szerez? És miért nem maradnak neki meg az eredetiek? Meddig tart egy barátság? Honnan tudom, hogy a kialakult viszony barátság-e? És a bizalom? Miért nem egyértelmű már a kezdetektől, ki az akiben megbízhatunk?
Huhh, sok kérdés kérdésre halmozva...most ez foglalkoztat. Néha rádöbbenek, hogy fontos figyelni minden emberre, aki körülöttünk mozog, akár barát, akár nem...mert minden változik, jön s megy tova.
...................................................................................................................................................................
Na, de most visszavéve a filozofikus tempóból és hangnemből, vissza a táncparkettre, és aki megteheti, menjen bulizniiiiiii!:) Éljenek a nagy szép koktélok, mivel Dániában vagyunk éljenek a sörök, és nem mellesleg a partizenék, amire tudunk ugrálni, rázni, csavarni, steppelni; tudjuk a szövegeiket amik sablonok, de azért annyira jók!
Szép hétvégét, no hangover!:)

2013. szeptember 27., péntek

Megnyitottak Szemzőék!!!

Avagy újabb boltnyitás egy nagyon szeretett márkától, a Samsøe&Samsøe-től a legnagyobb vásárló utcában Koppenhága szívében. Ugyanis, design hét ide és art week oda, a boltoknak nyitniuk kell, nekünk, kedves designereknek pedig "sajnos" ott kell lennünk egy egy boltavatáson, ahol az ingyen pezsgő-sör-nature-müzlibár és raw food mellé különlegesen szép ruhák dukálnak(öhömm, áraik is szépek, természetesen, de mi kifejezetten a ruhák miatt megyünk, ugye) :)
Hiába tehát a hűvös levegő, a parázsló és mozgalmas belvárosban mindig zajlik az élet, ami felmelegíti szívünket, nem is beszélve arról, hogy milyen jó érzéssel és emlékekkel tölt el az, hogy a kéményekből kiáramló füst illatát érzem sokszor biciklizve, immár a télre hangolódva (szeptember közepe tehát, Dánia, köszönjük!!!!):).
De tényleg, a Samsøe avatása nagy élmény volt a hatalmas bolttal és jó csajszi DJ-vel egyetemben, akit biztosan nem Brünhildának hívtak, hanem mondjuk Pernille-nek. De ez csak feltevés, nem azért mondom, de itt minden 2.lányt így hívnak.
Na de most, hogy "kipernillkedtük" magunkat, jöjjenek a képek egy kedves új osztálytársnőmmel, Charlotte-tal egyenesen a szomszédos Germániából. Édes teremtés és ahhoz képest hogy német, én ittam meg a fele sörét,hehe, de most nem ez a lényeg, hanem az, hogy mindehhez még ráklevest is ettünk egy csodás vásárlós nap végén. Hát, mi így élünk Dánnyában! 

Kell a pulcsi, kell a pulcsi, kell a pulcsi!:)


...és még sokan mások(no meg a lábak)...


Charlotte, mint egy tünde...


...et moi, mint egy...valaki aki a sörét mutatja,na:)

Nagyon szép és kellemes hétvégét kívánok mindenkinek otthon és a tengereken túlon is, gyűjtsétek az élményeket ősszel is a gesztenyék és falevelek mellé!!!
Napi észrevétel: a sör gyógyító ereje(kis mennyiségben) és persze az, hogy ne bízzuk rá csodás német lányokra a vodkánkat. Hogy miért ne? Csak ne ;)
Tchüs!

2013. szeptember 16., hétfő

Fotosopp, Őrült köri, és mély gondolatok Dániából

Mielőtt belemennénk, leírom a heti történéseket. Íme:
1, Rajzolós hét volt az előző, almát, kezet és kockát kellett papírra vetni. Sikerarány: 1/3, de megbocsájtható, mivel én a marketing részlegen vagyok, hihi ;)
2, Összesen sikerült napi 4-5 órát aludnom, ami egyáltalán nem borította fel a bioritmusomat az életem hátralevő részére(igen, túloztam!:))
3, Most már végérvényesen is én vagyok Koppenhága Vizesen Tekerő Hercegnője (éljen a bicikli esőben!)
4, Sikerült ágyban töltenem a szabadnapomat félig lázasan (lásd fenti ok)
5, Aarhusba látogattam a hétvégére abban a reményben, hogy mindenkinek minden jobb lesz: félig(vagy teljesen???) rosszul sült el, hiszen a szeretet átadása vagy megélése nehezebb feladat, mint gondoltam vagy valaha is éreztem...
Huhh...visszanézve jó, hogy túlvagyok rajta mert őszintén szólva eléggé agymenős volt a múlt hét. Annak ellenére, hogy Koppenhágában a változás a legnagyobb, úgymond esszenciális tényező, néha nem esne rosszul egy állandó vagy kipihent pillanat. De mindig az jut eszembe: Pihenni a sírban kell majd! (Pfff, ja, persze, hamar kiégni meg nem túl jó, ugye.)
Szeretném elmondani, hogy ahogyan beköszönt az ősz minden kicsit nyugodtabban és mégis ziláltan kering körülöttem. Az érzelmek nagy forgataga ez, ami nem tudom, hogy Dániától függő vagy független, de mindeképpen kusza és bizonytalan. A bizonytalanság pedig a nők legnagyobb ellensége(jó, rendben, nem teszek nemi megkülönböztetéseket, szóval igen, a pasik is lehetnek nagyon bizonytalanok), rólam már nem is beszélve!!!
Na de nem megyek bele gondosabban, hiszen megtanultuk International Communication órán, hogy az emberek, mi mindannyian nagyon hasonlóak vagyunk, és rengeteg közös lehet bennünk nemzetiségtől és kultúrától függetlenül. Ez persze nyilvánvaló, néha viszont nem rossz belegondolni, hogy talán mégsem vagyunk annyira nagyon egyedül, ebben a hatalmas világban. (Vagy mégis? Keresd Hamletet a sorok közt!):)
Viszont viszont jó és inspiráló híreim is vannak: azon kívül, hogy napról napra bővül a dán nyelvtudásom (ja, det er sikkert) megint elkezdtem ékszereket készíteni(most a karkötőkben vagyok nagyon "benne" és mennyei ételkreálmányokat csinálni (vicces, vettem ma egy öntetet, aminek Crazy Curry szósz a neve), tehát van élet az északi tenger után is, mint a mellékelt ábra mutatja!!!:)
Ezen a héten pedig elkezdődik a Photoshop órák tömkelege ami azért jó, mert végre újra készíthetek és szerkeszthetek képeket, szóval jujj de jó, izgalom, kihívás és megannyi.
A végére meg egy wish, azaz kívánság(én mondjuk nem vagyok az a kívánós fajta, de most ez nem lenne rossz): szeretnék egy vörös kiscicát! Ma sétálás közben odadörgölőzött hozzám egy édes macskácska, hatalmas zöld szemekkel és hagymahéjszín bundával simizésre készen. Követett is egy darabon miközben beszélt hozzám és elmondta mennyire szép napunk van, de mire politikára került volna sor sajnos búcsút kellett mondanunk egymásnak és továbblépnünk abban a reményben, hogy még látjuk egymást...:)
Szép hetet mindenkinek, és még egy kicsit többet abból az indán nyárból, please! 
Na pá!

2013. szeptember 8., vasárnap

Harmónia És

Üdvözletem mindenkinek e kellemes vasárnapon, enyhén szédült ámde olyannyira békés állapotban.(Vajh' mitől?-költői kérdés:)))
Nem is tudom hol kezdjem ezt a mostani bejegyzést. De, megvan.
Tegnap ért véget Koppenhágában az egyik szerintem legjobb rendezvénysorozat, az "Occupy Utopia" elnevezésű fotós-filmes-koncertes-recycling élménygörgeteg. Képzeljétek, a sulink is partner volt a szervezésben(merthogy mi ugye ilyen dizájnos-izé vagyunk). A hídon volt(ha a továbbiakban megemlítek
"Egy" hidat, akkor erre "A" hídra fogok gondolni, ami összeköti a két partrészt Noerreport és Bro között) megrendezve, ami tökéletes indokot adott arra, hogy végre jól érezzük magunkat a tó partján és Lemon Vermouthot kortyolgatva merengjünk a tökéletesség és a béke fogalmáról(mindezt 120 decibellel szóló dán kvartyogó rapper gyerekek társaságában).
Na de a lényeg, hogy megvolt minden harmónia és szépség az estében,sőt, nekem ez péntektől egészen vasárnapig tartott. Hát igen, ki kell élvezni az indián nyarat amíg még lehet, főleg ebben a borús istencsapása cityben, Koppenhágában, ahol annyit fúj a szél mint a nyű. (Dánokat kérdeztem amúgy, azt mondták Aarhusban többet fúj a szél, de füge nekik, ez nem igaz, itt sokkal többet!!!:))
És ha már harmónia, akkor két képpel tűzném meg a cikkelyt, a most ébredőknek kellemes utazást és jó szurkolást kívánok!
Esti fények a tóparton...

...és reggeli fények a közelből, sok sok kereszttel:)


2013. szeptember 2., hétfő

Ki nyeri a vizespóló versenyt idén ősszel?:)

Hát persze, hogy én, aki kimerészkedik bicikliben esőben és persze mindig esik és megázom és váááá!!!
Persze, tudjátok, hogy imádok biciklizni, főleg Koppenhágában...bár egy szó mint száz, az elején nagyon féltem az őrült biciklisektől meg a forgalomtól...aztán én is közéjük tartozom, hopika, a gyorsan(ám teljes figyelemmel) száguldozó dán biciklisereg közé.
Szeptember van. Az ősz első és hideg napjai sok borúval(időjárást illetően) és derűvel(iskolát illetően).
Gyönyörű épület, remek órák és projektek, nagyszerű tanárok és egészséges reggelik: ez a KEA!!!
Mondjuk ami kiveri Katánál a biztosítékot(mindenki tudja rólam), utálok korán kelni, viszont muszáj mostanság. Csak képzeljétek el, de tényleg. Reggel hatkori kelés. Müzlikeverés. Kávékészítés. Komplett smink készítése(fiúk előnyben) és természetesen az előttem álló 13 kilométer minden nap(per út). Fárasztó, de megéri! Meg persze imádom Noerrebrot és környékét, ahol tanulok!!! Good feeling!
Mit mondhatnék még? Jaj, eszembe jutott: a kedvencem reggelente, amikor a Metro Expresst osztogatják a bicikliseknek. Minden momentuma tetszik. Amikor megállok a pirosnál, és már tudom, hogy ott vár a friss, ropogós napi newspaper(dánul avis), amit osztogatnak a kislánykák(és szegények fáznak az esőben):(.
De minden nap elveszem és elolvasom, ma a tetoválásról volt szó benne meg a kínai zacsis levesekről. Fincsi!!! Természetesen a horoszkóp sem maradhat ki, meg megnézem mindig az aarhusi időjárást is. Visszanézek az én kedvenc Jyllandocskámra és az Aarhus öbölre, ahol mindig melegebb van. <3
Mindenkinek jó iskolai szezon kezdetet kívánok, ne feldjétek, mindig nehéz belevágni, de a lényeg, hogy fel a fejjel és menni kell!
Kitartást mindenkinek mindenhez, munkához, tanuláshoz és az élethez!

Beauty from Copenhagen, near the school!:)
Csodás épület!

2013. augusztus 24., szombat

"Are you straight?!? Because I am bi!", avagy büszkék voltunk, vagyunk és leszünk...

..., hiszen ma volt Koppenhágában az éves Copenhagen Pride, azaz a koppenhágai homo-bi-hetero-transz és egyéb szexuális felvonulás.
(A címbeli beszélgetés valóban lezajlott, mégpedig köztem és egy aranyos lány között a felvonulás apropóját taglalva, kérdése, hogy valóban heteroszexuális vagyok és a ráadott igenlő válasz amúgy roppantul meglepte-hahh, engem viszont nem hogy ő mindenkit egyformán szeret:))
Be kell valljam, nagyon jól éreztem magam, hihetetlen volt az, hogy mindenki mennyire nyitott volt és szabad, végre egy nap, amikor nem az számított, hogy milyen elvárások szerint közlekedünk.
Sok minden megfordult a fejemben a konvojt kísérve, először az, hogy általában a homoszexuális emberek mennyire adnak a testükre és a tökéletességre. Van bennük valami megmagyarázhatatlan vonzó kisugárzás mindemellett és szeretetből is többet adnak, mint "mások".És itt jön képbe igen, az, hogy másság, meg nem másság, meg akkor hogy is van ez????
Másodszor a szépérzék, ami valóban bennük van, ott hordozzák magukban a finom szépség ismeretét, ami például a divat világában nagyon is fontos. Nekem örök belső kérdéskört vet fel a homo designerek nőknek tervezése(ruhailag ugye, egy férfi ne tudja már jobban, mi való egy nőnek), de ha az önbizalomnál, és annak átadásánál tartunk, akkor ők viszik a pálmát.
Egy szó mint száz, örültem, hogy részt vettem, nem is akárhogyan: vettem egy buborékfújót(igen, Hello Kittyset, nem, nem viccelek) és nyomattam neki a buborékokat kilométereken keresztül. Vicces is volt, kb. száz fotós esett nekem miközben fújtam, de egyszerűen nem bírtam ki, úgy szálltak az ég felé, mint ha ők is szabadnak születtek volna. Mert szabadnak IS születtek! Mindegyik kis színes buborék. Eszméletlen jó volt látni, hogy a kisgyerekek mennyire élvezték a szálló labdácskákat a sok színes ruha, kamion és napsütötte ég között. <3
És jött a ráismerés is itt a gay fújdogálásban, 1.: miért nincsenek ilyen jó, megmozgató rendezvények többször és 2.: nem az számít, hogy most fiú-fiú, vagy lány-lány, vagy ufo-ufo, hanem hogyha két ember szereti egymást, akkor ott nincsen nemi határ. Sokkal rosszabb az, ha az ember magányos vagy elveszett, mintha "csak" az lenne, hogy homoszexuális.
Hiszen mi mindannyian közös neműek vagyunk. Emberek.
Képek.

Biciklivel, gyalog, kamionnal és lufival: mindenki utcára!


Nemi sokszínűség és tolerancia: ezt hírdeti a (szerintem) legvidámabb kamion


Dolgozók is. For it.


Leszbi kamion, run the world, girls!:)


Édes kutyuli, love for the human rights zászlóval, tündéri volt! 
Éljenek a szeretetjogok!


Christiania és a sokszínűség


Született (színes) feleségek

Láthattam tehát sok szép fiút (fiút???) és lányt (lányt???), de végtére is tényleg nem ez számít.
Mai mantra: legyen erőnk az év többi napján is arra, hogy kevésbé legyünk elfordulók és jobban toleránsak.
Cheers to that, and don't forget: when it rains, it bows! :)

2013. augusztus 19., hétfő

Natalia Vodianova, Tommy Hilfiger and Kate Moss: An amazing adventure to an amazing land - Special Mover Edition

Hi my Lovely People!

This post is going to be special since the WHOLE post and writings are going to be in English. I do like that because I want one of my favorite Polish friend to understand it, and you, my darling Hungarians to develop a bit!:)
So, I did not really have the chance to storytell the way I got here, to Copenhagen, a week ago. Hard and couchsurfer days/nights followed, we were very tired and excited(party alcohol and many others are the reasons) not to mention the huge amount of bags we had to carry:)(Guys, all my 2000000 pairs of shoes are glad for your help!!!)
But who are we??? Because only I supposed to come...
We, this tiny and adventurous company, three of us (later on Fabi also came): Natalia (daaarling from Warszawa, hipster-twin-neighbour), Tamás (philosopher-easygoing-ésnemmelleslegmagyar-wolfetti) and myself, Kate( in Dk.) decided to spend a couple of days in Copenhagen WITH also the moving part!!!

And, in this precious moment, I would like to express my SPECIAL THANKS TO YOU GUYS AND ALL THE UNFORGETTABLE MOMENTS WE SPENT IN THE HEART OF DENMARK TOGETHER! LOVE YOU BIG TIME!!! :)

Here comes a small reminder what we've been through in CPH trip days:

First day: 5 hours of bus trip, homecoming, going to city(discovering the S-tog system, Fisketorvet, many more)
Second day: Massive shopping and cooking in the end
Third day: I guess it was shopping again...Am I right? I mean, we also went to Baresso to drink something fancy:)
Fourth day: You left me, bastardos :(((( But you remained in my heart!!! (Hope vica versa)

And, and and, just for you, for two of you here comes a special photo session because only I know you that much(OK, maybe not but you know me...:P)
One for Natalia, one for Tomi, one for us...

This is simple, but true! :) - at Norrebro


Wolfetti, remember the dress!


Natalia, I found this book in our favourite shop, guess which: Urban Outfitters!! <3


"Nowhere to find a cap!!!' -really, Tomi? :) -at Magasin Cph


"My husband is going to wear this pullover" - Natalia's favourite at Magasin


Nothing. Is. To. Be. Explained.


Just a piece of me at our highly visited place. By bike selvoegelig! - at Noerreport bridge

Guys! With these moments I wanted to say how much I appreciate your help and you are always welcome in this place! 
Kysses og knus fra Copenhagen
<3

2013. augusztus 15., csütörtök

KateinKopenhagen: Fővárosi barangolás, érkezés, magam...




AARHUS rewind

Érkezés - Emlékszem minden pillanatra: buszfordulás, az AArhus University épülete, amit csodáltam; gyaloglás a litván és észt lánnyal a dormitory felé: csepergő esőzés és kellemes fáradság; örömteli hangulat és az izgatottság legfelsőbb foka
Év - Rengeteg közös élmény a többiekkel: munkakersesés, tarot-sessionök, csokievés és borozások éjfél utánig; közös gymbe járás, bulizás az Australianban és Ping-Pongban: TV-szoba bulik és kártyázások: sírás és nevetések a tanárokon: dánozás és a Hvad hedder det?...rengeteg minden, ami hiányozni fog, vagyis már most hiányzik...
Életem új fejezete -  pedig Koppenhágában folytatódik. 

Szerettelek Aarhus és szerettem benned az embereket is. De lépnem kellett elére bármily nehéz legyen is.
Soha nem felejtelek el, drágáim!!!
<3




2013. augusztus 6., kedd

Ott nyílik ahol zárul és az élet fin(g)tora

Kedveskék!

Tudom, tudom, tudom, hogy nem jelentkeztem egy darabig, de életem sarkos, éles és a fény felé meredeken emelkedő irányba halad, ami sok elfoglaltsággal jár. Szóval szuperelfoglalt vagyok mostanság, de mindenképpen szeretném elújságolni, hogy igen, igen, igen: FELVETTEK KOPPENHÁGÁBA(szak neve: Design technologist, marketing department)!!!
Ez életem olyan mérföldkövét jelenti, hogy többnek érzem, mint az ide vezető dániai utat, ide a világ közepébe, Aarhusba.
És ezzel egyúttal aarhusi történeteim sora is véget ér, ám nem felejtődik el a sok-sok minden, az összes kedvesség, hiányzás, mockolódás,és itteni harcok sem. De egy új élet kezdődik(természetesen folytatódik amint már mondott szebb irányba) nekem mindenesetre, ami minden kétséget kizáróan a beteljesedést fogja eredményezni( legalábbis nagyon bízom benne).
Mindeközben Rátok is gondoltam, kedves olvasóimra, akik szerény számotokkal ugyan, de annál gyakrabban látogattok meg e felületen, hiszen a blogomat folytatni fogom Koppenhágában IS!!!
A következő (még nem döntöttem el, hogy egyben vagy kettőben) bejegyzésben pedig visszapörgetem kicsit az időt, az ide vezető utat, és izgalmas nosztalgiába kezdek...az aarhusi napjaim és főleg itt eltöltött egy évem et veszem górcső alá. Úgyhogy készüljetek, én is azt teszem, és indulhat a nagy utazás!

 C'est la vie!                            C'est la vie!                                C'est la vie!                              C'est la vie!

2013. július 26., péntek

Kikötő és a varázserdő titkai vikingekkel és delfinnel spékelve

Szépséges napot kívánok mindenkinek! Jelentem, hogy visszatértem a vikingek hazájába, ahol rögtön belevetettem magam a nagybetűs szórakozásba és vikingelésbe.
(Előtte azért még elmondom, hogy a repülőutak egyre kevésbé tűnnek izgalmasnak és kimerítőnek most már Dánia és Magyaro között, megállapítom tehát, hogy a nemkedvenc "rájener" most egész jó munkát végzett és a társaság sem volt rossz.)
Szóval amint megérkeztem természetesen aznap csak az alvás következett, ám tegnap már javában ment a pancsikolás az északi tengerben(ami sajnos hideg volt, de ma már reméljük nem lesz az) és a vikingek életébe betekintés, a füstől lazac szag belengette, valamint pónik által benépesített vikingtábor látogatása.
Ugyanis most van Aarhusban Moesgaard-nál az éves vikingfesztivál ahova a világ egészéről érkeznek(persze a legtöbb viking német; hát persze, az übervikingek, egyértelmű:)) és mi is meglátogattuk a helyszínt pár dánnal. Különösen a lányoknak lehet érdekes elképzelni a látványt, három dán vikingnek öltözött fiúval a tengerparton barbecue-zva a naplementét nézni miközben az autentikus vikingmuzsika dallamára ringatóztok és az élet dolgairól diskuráltok...Hát ebben volt részem tegnap, el is fáradtam, de ez a jóféle fáradság, mindenképpen megéri.:)
Ma pedig a napomat mindössze fél hatkor kezdtem futással, 4 kilométer teljesítve is sok gyaloglással utána.
Fényképeztem is, a napfelkelte futással a legszebb szerintem amúgy, a kikötőt most fedeztem fel a reggeli Mols komppal és utána a Riiskov erdőben való futással, ami egészen varézserdő hangulatot árasztott. Tetszett, ahogyan a narancssárga napsugarak áthatottak a zöldellő erdőn és megvilágítva a pókhálókat adtak igazi mesebeli Hófehérke erdeje hatást az egésznek.
Természetesen a kikötőből a zsivány sirályok vijjogása nem hiányozhatott(akinek sikerül 5ször kimondani egymás után gyorsan, hogy zsivány sirályok vijjogása, az kap tőlem egy nagy viruális kézfogást) ami már hiányzott otthonról, hiszen néha a madarakból tudom megkülönböztetni, hogy melyik országban is vagyok. Rigó,szajkó: Magyarország, Sirály, szarka: Dánia. Egyszerű, nem?
Jajj, mielőtt elfelejtem, tegnap láttunk minidelfineket!!! Állítólag vannak fókák is a parton néha, kisebb fajták, de mi "csak" a delfinkéket láttuk egy kis csapatban. Ezekről tudni kell, hogy hidegvíztűrő kis testű állatok, de nagyon aranyosak a kis hátúszóikkal! <3
Na, most pedig jöhetnek a képek, hiszen végigolvastátok a bejegyzést(ugye?!?) és nemsokára újra jelentkezem e jelentős mennyiségű szünet után!
Farvel!:)