Remekül vezetek: hóban is!

Hát igen, leesett a második hó Aarhus városára és naivan (na jó direkt) kint hagytam a biciklimet a külső tárolóban. Szegénykém nagyon megfázott, az ülése is tiszta hó lett a kerekeiről már nem is beszélve.  De semmi gond, hiszen az a kihívás, ha az embernek valami halaszthatatlan elintéznivalója van a városban és kétkerekűre kell szállnia. HÓBAN! Na jó, gondoltam: challenge accepted. Hiszen remekül vezetek biciklit. Ugye? Bevallom, először féltem hogy el fogok csúszni, vagy a busz nekem jön, vagy egy hókotró véletlenül eltakarít, de szerencsére semmi ilyesmi nem volt, mert ha márt nem is, de a bicikliutakat mindig letakarítják.
Tehát vezettem ma, és nagyon izgis volt hóban, latyakban meg mindenhogy vezetni, de rájöttem a titok nyitjára: a lényeg az egyenletes gyorsaság tartása, kicsi fékezés és nem elhagyni a kontraféket:).
A város pedig szép volt mint minding, kedves mosolyokkal teli és nyugis, nekem pedig jól esett végre kimozdulni a projektírás után(ezúton is pfúj és pfá) egy kis kösza shoppingra, mert hogy ugye ez volt a lemenetel lényege. Hogy pedig bemutassam hogy is nézhettem ki a biciklin, egy koppenhágai képen találtam a legjobban ábrázolva.

Utak pedig szintén ebben az állapotban. Hihihi!

Viszont, kedves Magyar-on maradottak, a felhívás nem keringőre vonatkozik.Ugyanis, ha valaki ki meri próbálni otthon a hóbanbicit, az tőlem kap egy virtuális maflást! Ezt csak olyan remekül vezető és nyugalmas szabályokat betartó országban lehet, mint DK.:)
Azt viszont kívánom, hogy az otthoni havat  használjátok ki és mindenki menjen anygalkázni!
Happy snowflakes-t!:)