Huszonegy- 21st.

Húha, ha mindent bele akarnék sűríteni ebbe az írásba, nagyon hosszan kellene írnom. De miért is ne tehetném? Hiszen tegnap fantasztikus dolgok történtek velem, ami miatt nap végére hulla fáradt voltam. Ám úgy vagyok vele: abszolút megérte!
A tegnap reggelem nagyon korán kezdődött el. Mindenre elszánva, reggel fél hétkor keltem ki az ágyamból, igazán tettre készen. Nem szoktam reggel edzeni, de most, és mivel hét ágra sütött a nap, gondoltam lebiciklizek a régen látott tengerpartra, és futok egyet a napfelkeltében. Mert megtehetem, ugye. Szóval mindenre elszánva, bár kicsit még kókadozva kimentem a biciklimért, és leszáguldottam a partra. Nem volt messze, és végig lejtett (már előre tudtam, nem lesz köszönet a visszafelé emelkedőből), de azt a szabadságérzetet, ami a biciklivel száguldás egy meleg reggelen nyújthatott, semmi nem tudta volna megadni. Amikor leértem a part közelébe, már éreztem a tenger sós illatát. A tenger mellett sokkal neutrálisabb a levegő; az ember úgy érzi, a lég egy teljesen más közeg. Mikor leértem a partra, majdnem sírva fakadtam. A látvány döbbenetes volt, a hullámok hangja hazahívott, alig vártam, hogy megérintsem a vizet. A kikötőt is láttam a Nap fényében; magaslottak mint dolgozó óriások, hiába volt vasárnap. Akkor elkezdtem futni, végig a tenger mellett, és mikor egy nagyon kavicsos részhez értem, muszáj voltam mindenhol érezni magamon a vizet. Gyorsan levettem a nadrágom, és belefutottam pólóstul a vízbe. Megdöbbenésemre egész meleg (!) volt, kellemesen érte a lábfejemet amit benne mártóztattam. Egy kajakos ment el előttem, épp edzett; azt az eufórát szerintem rá is átsugározhattam, mert rögtön elkezdett gyorsabban evezni! (Vagy lehet őrültnek nézett hajnalok hajnalán, amint guggoltam a tenger közepén, vasárnap. Na ez Dánia! :)) Miután végeztem kis rituálémmal, visszamentem kerekezni. Bizony, nem volt felhőtlen a meredeken jönni, de abszolút jól indította az első official napomat.

lógó bicikli

majdnem meleg tenger

majdnem meghalt medúzák

sculpture by the sea

Ezek után visszafeküdtem még kicsit az ágyamba, és délben találkoztam a barátnőimmel, akik előző nap Vintage retro secondhand bazárra hívtak. Igazán vintidzs volt: nagymami rudik, naaaaaagy kötött és szúrós pulcsik, kantáros farmerok, Levi's cuccok. Nem maradtunk túl sokáig, habár a hangulat nagyon jó volt. (Majdnem vettem egy szürke Converse-t, deeeeee... hát mégsem).

Végezve a ruhákkal, elmentünk hárman a biciklis napokra, ugyanis biciklifesztivál is volt egyben, közel a városházához. Az idő gyönyörű volt, sokan voltak, rengeteg menő bicikli volt kirakva, és azok a frissen sült ételek!!! Ahh, még mindig irigylem a kis kemencéket, ahol a hosszú kenyereket frissen sütötték, és ízletes húsos és vegetáriánus csodákat lehetett kapni. Na meg persze sört. Az elmaradhatatlan.

Feketében persze, itt, amikor előbújik a nap, nem kellemes lenni. El is határoztuk hát, hogy lemegyünk a partra és fürdünk. Mivel kisebb nehézségekbe ütköztünk a spontán szervezés után, azért mi vízre készen elindultunk a part felé, de ilyenkor óhatatlanul előjön az enni/inni-pisi/kaki-fáradt/messze szentháromsága, De mi elindultunk bőszen, ééééééés...: találtunk bicikliket! Kettőnknek barátnőmmel pont kellett egy-egy, hiszen nem volt egyikünknek, és egy építkezési árokban találtunk két hazsnálható, ám kicsit viseltes biciklit. Kicsit absztraktul voltak elhelyezve az árokban, vasrudak között álltak egymáson, de mi mégis megmentettük őket, et voilá: gazdagabbak lettünk menő bicikkel. Így kell ezt, kérem szépen. Leértünk tehát végül a partra, amikor is már bújócskázott a napocska: fürödni nem tudtunk, de bőszen kavics- és kagylóvadászatra indultunk, ahol mindenki megtalálta érdekes/szép szerzeményeit. Mikor kiörömködtük magunkat a rákollókon, a szél igencsak fújni kezdett, és elindultunk haza. Egy gyönyörű napot tudhattunk magunkénak: volt benne sok sok vidámság, nevetés, beszélgetés, forgatag. Persze mire hazaértem nagyon kimerült voltam, majd egy holland waffel megevése után átadtam magam az álmok világának...

Folyt köv! :)

REBORN

Négy éve volt már... négy éve ilyenkor kezdtem el írni ezt a blogot itt, Dániában. És igen, újra itt, újra itt vagyok! Annyi minden történt ebben a négy évben, hogy el sem tudom mondani mind, de a lényeg az, hogy most itt tudok valami másba belekezdeni úgy, hogy már mindent ismerek. Amikor ennyi idő után most visszatértem, nem éreztem semmi izgatottságot, mint anno; a repülőutam nyugodt volt, és igazából semmi sem változott itt Aarhusban sem. Könnyű habfelhők, amik esőt ontanak, szürkeség, minden bolt ugyanaz mint volt, és a többi. Most ugyanannál a lánynál is lakom, akit legelőször megismertem ebben a városban; ő fogadott be ugyanis egy pár napra engem, amíg szállast nem találok.
Oh, és a lényeget nem is mondtam: tanulni jöttem vissza!!! Igen, marketing management szakra jöttem, két éves képzés, semmi extra. Már így veszem, túl kell lenni rajta és kész. Különösebben a suli és a közösség miatt sem vagyok izgatott. Minden rendben lesz.
Amikor megérkeztem ma Aarhusba, különös érzesek fogtak el. Igen, tudom hogy azt írtam, hogy minden ugyanott és ugyanúgy van, de mégis: úgy éreztem, otthon, itthon vagyok. Ez még csavar is a történetben, hiszen ma Magyarország honalapítását ünnepeljük. Hát, "kedves barátaim" én pont ma hagytam ott e szerény országot... (Hiába, az élet vicces és ironikus fordulatokat hoz).
A legjobb érzés ma az volt, hogy újra találkozhattam régi barátaimmal, és újra nyeregbe pattanhattam. Barátaimmal való együttlét nagyon jó volt, nosztalgia és kellemes visszatérés övezte egy csipet feszültséggel. Még minden a régi, és mégis; semmi sem az. Az emberek változnak, mint a tenger hullámai egy dagály után. A biciklizés is irdatlan jó élmény volt! Sok sok kilométert tekertem ma, és éreztem a vezetés szabadságának örömét, a hajtás sebességét, és természetesen azt, hogy közben még le is tudtam fényképezni, mennyire is örültem mindennek. (A kép lesz a nap fénypontja ;)
Tehát itt és itt, a nagy Skandi hazában.Nem tudom megjósolni a jövőt, csak remélni, hogy a suli jó lesz és sikerül majd megfelelő ismereteket szereznem. Valahogy úgy érzem, barátokat szerezni már nincs kedvem. Ez most itt fájóan hangozhat és ismerve magamat ez úgy sem így lesz (igen, lehet mindent csak a fáradság mondat velem), de inkább felfrissíteném a kapcsolatokat a régiekkel. Az ember annyi mindenkit megismer! DE: korántsem ismer mindenkit igazán...Ez sajnos az élet nagy tanulsága, Dániában meg főképpen, ahol kefejezetten rá van az ember másokra utalva. Mindent csak tapasztalatból tudhatunk meg.
Összegzem: ideértem. Eddig nagyobb érzelmi kilengés nélkül, pici nosztalgiával, borús esős időben. Biciklivel.

Száguldás lejtőn, kapafogak elől, kötelező mosoly és sál. 

De minden eredeti! ;)

Fogok még jelentkezni, remélhetőleg minél gyakrabban posztolni régi-új élményeimről!

Bye bye!

Nyári szünet

Újra itt, és mégsem:)

Ezennel blogocskám, kateindk. és jómagam egy kis nyári szünetre megyünk. Tudom, régóta nem írtam és most meg még valameddig nem fogok, de pillantsatok azért néha rá, hátha kerül új dán vagy magyar élményeimről beszámoló! Mindenkinek nagyon jó nyarat és szünetet kívánok, amint tudok friss infóval és élményekkel gazdagítom az oldalt! Barnuljatok, fürödjetek, ússzatok, fussatok, fagyizzatok, halazzatok, szerelmeskedjetek!

See you, szeretlek!

Nem is tudom hol kezdjem, még mindig a hatása alatt vagyok az aarhusi kirándulásomnak, nem is csoda persze, két órája érkeztem meg, de egyből leültem blogolni a friss élményekről és minden jóról! (Azért ettem most nemrég egy jó bagelt, finom lazaccal, pestoval és sok-sok salival, nyamiii!:))
Ahol kezdem pedig: pénteken, aznap, hogy mentem foglaltam (volna) a jegyem Aarhusba, de kiderült hogy nem jó a kártyám és ezért nem tudta rendesen lefoglalni a jegyet(vagy valami ilyesmi). Lényeg a lényeg: nem csak a foglalás nem sikerült, de ezzel együtt még le is késtem 5 perccel a buszomat, szóval várhattam egy jó másfél órát a következőre, ami szerencse hogy egyáltalán volt. (Mindig, mindent lekések, tudom, tudom). Tehát várakozásom után végre felszálhattam a buszra, és mit ne mondjak: nagyon jó utam volt! Kényelmes, pihentető, gyors és csendes: hatan voltunk a kb 50 személyes buszban, nem is csoda:)
Mikor megérkeztem a városba hideg és nagyon sötét várt: este 11-re értem be és rögtön partizni indultam a srácokkal, akikkel előtte jól leegyeztettem, hogy megyek. Mivel aznap volt a legnagyobb egyetemek és iskolák közötti esemény, a Kæmpleplajdsen, ezért tömeg volt a bulihelyeken de szerencsére a fiúk olyan helyre vittek, ami nagyon nagyon hipszter elhagyatott volt. (Igen, és ott mondta egy srác a kapuban, még be sem léptünk, hogy idézem: "You are so beautiful! There is no doubt about it, and I am telling you because you are!" Hát, ez igen jólesett, és nemcsak azért, mert ez mindig jólesik, de még szimpi is volt ez a kis drága dán-német ÉS VÖRÖS HAJÚ fiúka. (Martinnak hívták.)
Haha, jó is visszaemlékezni rá, meg arra is, hogy hajnali négykor mentem haza - vagyis a lakhelyemre - ahol nagy nagy meglepetések vártak.....
...de erről még nem tudtam. Mikor megérkeztem senki nem volt a házban és nem is lehetett számítani senkire: így beszéltük meg az egyik osztálytársammal, náluk lehetek, elfoglalom az egyik szobát de a ház így is úgyis üres lesz. Jó is volt: lefeküdtem szépen, hulla fáradtan de pihe puha dupla ágyba, takaróval kényelmesen, MIRE a lett (fiú) osztálytársam merev részegen dörömbölni kezd a zárt ajtón,beengedem, ledöbben, utána vicceket mesél, stb stb....egészen reggel hatig, amikor is még 5, azaz 5 ugynailyen merevrészeg lett barátja bejönnek a szobába, befekszenek az ágyba és fura sztorikba kezdenek, nem hagynak békén és váááááááááááá!!!! :) Nem aludtam, csak maximum 1 órát azon az éjjel-reggel-hajnalon, de úgy voltam vele, hogy elvégre is nem pihenni jöttem Aarhusba, na! Ezzel együtt nem volt olyan rossz a helyzet, másnap egészen friss voltam, megdöbbentően az! Merthogy: másnap a hőn imádott second hand bazárban voltam ismét és persze hogy mindig talál az ember valami szépet, vettem pár darabot az estére, amikor is Gábor, az egyik magyar kinti fiú szülinapját ültük. Hihetetlen jó volt, méteres sörcsapolóból folyt a sör, ismét a litván haverok gyűrűjében és német sramlizenével megspékelve, egészen másnap 2ig. Huhh, de jó is volt!
Aztán ma csak visszajöttem kopasz "Koppantóhágába", és minderre, amit leírtam nagy örömmel gondolok vissza. Itt jól megáztam persze: ez a május szuper esős és kiszámíthatatlan, de már 3* volt a héten szivárvány! Ohhhh!!! ^^^
Itt van a remélhetőleg nem utolsó, merthogy sohasem utolsó aarhusi képösszeállítás, bedste byen!

Risskov gyönyörű erdeje kis baglyocskával! Már virágoznak a medvehagymák...

És lesz Northside fesztivál megint nagyon jó felhozatallal, sok emléket őrzök tavalyról innen! <3

Kedvenc (egyik) utcám éppen felújítás alatt fényképre ösztönzött...

Egy szó mint száz, nagyon jól érztem magam megint, mesés, mesés, mesés volt, pihentető (igen, a sok nemalvás ellenére is), és nagyon örülötem, hogy találkozhattam sok sok kedveskémmel a cityben. Kívánok itt is nekik sok sikert a továbbiakban és nem elfelejteni: beszélünk és találkozunk még az életben! <3

Ájrovízió '14 - Dánmárkban énekelnek mind + Anyák napja, art képek,satöbb!

Welcome!
Ismét a fedélzeten, Euróvíziós lázban égve, jöhet a Grand Prix feeling és a zene minden mennyiségben!
Huhh, el sem tudjátok képzelni mennyire örültem ma, hogy pont ott voltam Koppenhága főterén és látthattam bevonulni az összes ország énekesét kezdve a svédektől egészen a lettekig! Igazán izgalmas és sokszor vicces a felhozatal, nekem Saundersen kívül (remélem jó helyet ér a el a Running, mert imádom!) még a franciák és a svájciak tetszenek! Az osztrák fiúlány pedig a legjobb travi a világon, érdemes lecsekkolni az ipsét!:)
Készítettem fényképeket is ám nem csak a tömegről a téren hanem amblokk a mostani látogatásomról itt. Merthogy csak kettő napja jöttem vissza de máris rengeteg mindent csináltam és élvezem a folyamatos szelet az itteni maximum 14 fokban. És jó hír: nemsokára megcsináltatom az elromlott biciklimet is, tehát még szelesebben szelhetem a Kopi utcákat. Hehe.
Persze van még itt valami: hamarosan újra megszületek, immáron huszonegyedjére is. Kettő éves lesz a blog is rögvest és azon izgulok, és remélem az élet tud még írnivalót adni nekem, hogy mások és magam is örömöm leljen a blogolásban. De jesszusom, 21 leszek! Öreg Kata, gamle kvinde! :)

Képek máról: először is skandináv tavasz+ art minden mennyiségben!

Itt minden van: "egy szuper város", benne tipikus házakkal, autóval, zászlóval s kakassal.

Patrióta rajz az Ud & Se vonatos magazinban. Jeeee!

Az északi kikötő tavaszi pompájában és az elmaradhatatlan daruival.

Lábas fotószelfi, ahol a nagy dánságomat hirdetem. Lábasszelfi kellékei haladóknak á'la dán style: futócipő, fekete tapadósnaci és nagy kötött pulcsi! :D

Fekete és sárga tulipánok Bagsvaerdben tobzódnak!

A mostani Eurovízió jelmondata: #Join us, azaz "Csatlakozz hozzánk". Ezt tesszük!

Az igazság pedig nem mindig van odaát. NÉHA egy gyümölcsleves kupakon van. Hát ilyen ez az igazság!

Szuper napom volt, szuper szállásadóval; napfényfürdőzés, énekverseny és egy király rakott tésztás csoda ami ma főztem(igen, én!): éljen május, és ma van anyák napja is!!! 

Mennyi minden!

Remélem Ti is jó vagytok, kedveskék!Nemsokára újra itt, de tudjátok, hogy megtaláltok, bárhol is vagyok ;)

Átlépem a határokat!

Mégpedig nem is olyan sokára, hanem egészen pontosan május másodikán, a munka ünnepe utáni napocskán. És igen, várom már egy kicsit a Kopit!:)
Most, hogy több időt voltam itthon és ki nem látva az ékszerek, anyagok, pr, és ruhák forgatagából mégis van kedvem és erőm még egy utázáshoz is az kész csoda, de állok elébe!
Képzeljétek, nagy örömhírem van és nagy melegséggel tölti meg a szívemet, hogy egyre több jól működő projektet látok itthon. Én többnyire Budapestről tudok csak nyilatkozni, de itt is szép számmal bontogatják szárnyaikat az artisták, performerek, divathuligánok és láncmániások. Így van ez, kéremszépen, és így van jól!
Ma, hogy még egy kis dános hangulatot csempésszek az estébe elmondom, hogy megint találkoztam dánokkal, immáron másodjára egy héten belül, a belvárosban! Svédek is voltak, de az nem számít (Kate in DK itt veszítette el olvasói felét :)) de tényleg, és mind nő volt, és mind Copenhagen lelkes lakosa! Juhééééj! Persze beszéltem is velük Dánul és ha már szóba elegyedtünk megígértedték velem, hogy találkozunk a dán fővárosban. Ja, ja, selføgligt!
Aaaaaarhusocskára és egy kicsit visszatérek: pont születésnapomat, valamint az azt követő partit fogom ott tölteni, és remélem pontosan olyan jó lesz, mint amire várok! Már rámfér úgy érzem egy jó parti, és hol máshol lehetne eszményit partizni, mint Aarhusban?

Kedvcsinálónak találtam ma egy szuper képet Aarhusocskáról, amit mellékelek, és persze kicsit magamnak szívmelengetőnek, hogy nemsokára ismét láthatom a sós illatú tengeröblöt, merész kikötőjét és ellenállhatatlan belvárosát. Vi ses!

Mindenképpen megér egy bejegyzést az, hogy...

egy szép vasárnapi napon olyan tettet követtem el, aminek a lehetséges következményeivel tisztában voltam,
DE kellemesen csalódnom kellett! Merthogy nem hiszitek el, de,
1, Bicikliztem a belvárosban (ám ez még nem hírértékű annak ellenére, hogy ismerjük a közlekedési masszát a városban)
2, Elfelejtettem lezárót vinni DE ENNEK ELLENÉRE magára hagytam a biciklimet a Millenáris parkban, mondván egyszer élünk.
3, FÉL ÓRA MÚLTÁN TELJESEN MAGÁRA HAGYVA SEM VITTÉK EL A LEZÁRATLAN BICIKLIT BUDAPESTEN!!!!

Azt hiszem, ez mindenképpen egy nagy fejlődés a történelmünkben. Ezzel együtt szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik nem vitték el a biciklimet a kellemes vasárnapi napon, meghagyva még az emberiségbe vetett hitemet. Köszönöm! :)

Mindezért szeretnék egy nagyon szép biciklis képpel kedveskedni. Meg velem, aki fényképezte, bár nem látszódom annyira rajta. Ecco.

Szép hetet mindenkinek és kellemes áprilist!