(A címbeli beszélgetés valóban lezajlott, mégpedig köztem és egy aranyos lány között a felvonulás apropóját taglalva, kérdése, hogy valóban heteroszexuális vagyok és a ráadott igenlő válasz amúgy roppantul meglepte-hahh, engem viszont nem hogy ő mindenkit egyformán szeret:))
Be kell valljam, nagyon jól éreztem magam, hihetetlen volt az, hogy mindenki mennyire nyitott volt és szabad, végre egy nap, amikor nem az számított, hogy milyen elvárások szerint közlekedünk.
Sok minden megfordult a fejemben a konvojt kísérve, először az, hogy általában a homoszexuális emberek mennyire adnak a testükre és a tökéletességre. Van bennük valami megmagyarázhatatlan vonzó kisugárzás mindemellett és szeretetből is többet adnak, mint "mások".És itt jön képbe igen, az, hogy másság, meg nem másság, meg akkor hogy is van ez????
Másodszor a szépérzék, ami valóban bennük van, ott hordozzák magukban a finom szépség ismeretét, ami például a divat világában nagyon is fontos. Nekem örök belső kérdéskört vet fel a homo designerek nőknek tervezése(ruhailag ugye, egy férfi ne tudja már jobban, mi való egy nőnek), de ha az önbizalomnál, és annak átadásánál tartunk, akkor ők viszik a pálmát.
Egy szó mint száz, örültem, hogy részt vettem, nem is akárhogyan: vettem egy buborékfújót(igen, Hello Kittyset, nem, nem viccelek) és nyomattam neki a buborékokat kilométereken keresztül. Vicces is volt, kb. száz fotós esett nekem miközben fújtam, de egyszerűen nem bírtam ki, úgy szálltak az ég felé, mint ha ők is szabadnak születtek volna. Mert szabadnak IS születtek! Mindegyik kis színes buborék. Eszméletlen jó volt látni, hogy a kisgyerekek mennyire élvezték a szálló labdácskákat a sok színes ruha, kamion és napsütötte ég között. <3
És jött a ráismerés is itt a gay fújdogálásban, 1.: miért nincsenek ilyen jó, megmozgató rendezvények többször és 2.: nem az számít, hogy most fiú-fiú, vagy lány-lány, vagy ufo-ufo, hanem hogyha két ember szereti egymást, akkor ott nincsen nemi határ. Sokkal rosszabb az, ha az ember magányos vagy elveszett, mintha "csak" az lenne, hogy homoszexuális.
Hiszen mi mindannyian közös neműek vagyunk. Emberek.
Képek.
Biciklivel, gyalog, kamionnal és lufival: mindenki utcára!
Nemi sokszínűség és tolerancia: ezt hírdeti a (szerintem) legvidámabb kamion
Dolgozók is. For it.
Leszbi kamion, run the world, girls!:)
Édes kutyuli, love for the human rights zászlóval, tündéri volt!
Éljenek a szeretetjogok!
Christiania és a sokszínűség
Született (színes) feleségek
Láthattam tehát sok szép fiút (fiút???) és lányt (lányt???), de végtére is tényleg nem ez számít.
Mai mantra: legyen erőnk az év többi napján is arra, hogy kevésbé legyünk elfordulók és jobban toleránsak.
Cheers to that, and don't forget: when it rains, it bows! :)
Drága Katám! Rég jártam erre (tudom ejnye-bejnye, de most kommentelek.:) Örömteli,hogy a dánok,mint megannyi más dologban is,máshogy viszonyulnak az élethez és az emberekhez. Ahelyett,hogy tojással dobálnák a szivárványos vonulókat (s utána panaszkodnának,hogy nincs mit enni:S), inkább velük együtt részt vesznek a buliban.Sok pusza=)
VálaszTörlés