2014. március 24., hétfő

Magyar divat - remekre szabva! (Divatos bejegyzés következik)

Most, hogy itthon vagyok s az élet élvezése valamint kedves hidaink fényképezése mellett dolgozom is, vagyis gyakornokoskodom egy méltán híres magyar fashion márkánál, van időm (kötelességem!) divatbemutatókra járni.
Ha valaki nem tudná,  Kate in DK nagyon szereti a divatot és a vele járó mindenféle csillogást, így hát nem is kérdés, hogy a most leközölt cikk is egy ilyen csilli-villi és a magyar designt magasztaló rövid iromány. Nnna.

Itthon, Magyarországon nem kap akkora teret a tervezés, valamint kiváltképpen a divattervezés: sem tőke nincs elegendő hozzá, sem igény, vagy affinitás. Ezt megcáfolandó, igenis rendeznek és vannak itthon is divatbemutatók, vannak jóhírű és tehetséges tervezők, vannak nagy álmok, amik a megvalósítást várják és persze egyre nagyobb a közönség is, aki hajlandó értékes, színvonalas és egyedi darabokat vásárolni.
Gondolhatnánk, hogy minden csak a pénzről szól és egyrészről igazunk is lenne, de bizony a pénzen és szerencsén kívül a tehetségek kooperációját és összefogását tartom egy nagyszerű kiugrásnak itt, Magyarországon.
Na de ennyit is az itthoni helyzetről, meg nem is fogok most Dániával sem jönni, hogy ott mennyivel könnyebb a helyzet cégek/alapítás meg branding terén (az innovációkról, anyagokról nem is beszélve), hanem egy kis backstage-kifutós képösszeállítást nyújtok a ruhákból s lányokból attól a cégtől, akiknél jelenleg vagyok. Ez a fashion show a Bálnában volt és a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretei között lett megrendezésre; színvonalas ám sajnos kevés résztvevővel operáló bemutató volt, ám az én szememben egy roppant izgalmas megismerése, hogy mi van a színfalak mögött.

N U B U






Hát nem gyönyörű kreációk? És ez csak pár darab! :)

Mindenkinek szép napot kívánok, öltözzetek szépen, olvassatok minél több jó fashion blogot (a fiúk is!)
Plusz: vegyetek magyar designerektől ruhákat és csodás kiegészítőket!
Bye bye!

2014. március 11., kedd

hoppá

csak úgy így amúgy
vagy akkor meg nem is úgy
hogy miért nem akkor
végtére is nem?

Napom.

2014. március 6., csütörtök

BVDA-PEZT

Hjemme, hjemme, home, home, otthon, otthon.
Mióta itthon vagyok annyira nyugalmas az életem, hogy ilyen nyugalmat még a dánok sem láttak (vagy éreztek még életükben). Nem csak azért, mert gyönyörű tavaszban és plusz 15 fokban érkeztem haza, hanem azért is, mert itt még a madarak is lassabban csicseregnek és a villamos is lassabban jár (bár ez nem jó példa mert Koppenhágában nincs is villamos). De a lényeg, hogy még a mai borult idő sem tudja elvenni a kedvemet az írástól, és szerintem ez azért is van, mert tegnap egy hihetetlen jó délutánt töltöttem el az én Andruusommal és Évivel Aarhusból(éljen az Apenta). Mindkét példa mutatja, hogy a barátság nem ismer országhatárokat vagy korlátokat. És ez a ráismerés gyönyörű, hogy egy barátnak igazán nem az a lényeg, hogy nem vagyok valahol fizikailag, mert mindent meg lehet oldani különböző fórumokon, ha valaki nagyon akarja. <3
Tegnap jártam a városunkat. Fő-városunkat.
És és és, hogy még izgi legyen, próbáltam a dán fővárossal hasonlító hipsterfotókat készíteni: kíváncsi voltam, hogy Budapest így 2014 derekán mennyire fejlődő és fiatalos pörgős art szempontjából. Meg kell hogy állapítsam, elmarad Kopi mellett, de még itt is találtam gyönyörű részleteket. Lehet az lehet a hiba, hogy főleg Budát fotóztam (na nem azért mert én ilyen antipesti vagyok, nem ám!) de meg akartam bizonyosokodni, hogy nem hiába hívják a Duna bal oldalát a csendes és elit zónának (csak nézzétek meg Budafokot, khm, "elit" , haha), de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy Budán sem véletlenül tartottak anno kutyavásár. Íme.

Margit ház @ Margit híd

4-6-os @ Moszkva Kálmán tér

Broken szék @ Bem 

A szeretet ereje @ Margit krt.

Streetart @ Budavár (i sikló előtti tábla hátulja:))

Aki tudja hol, annak szép álmokat! :)

BP Rulez azért!

És most egy kényes topic: szavazás.(Nem megyek bele nagyon, sőt, de azért). Vicces és egyben nem annyira vicces mi megy most itthon ebből a szempontból. Tényleg, mi is? Hát, bevallom, én meghallgattam sok kispavilonost, és egyikőjük sem győzött meg. Ennek ellenére azt, mondom aki teheti menjen el szavazni. Én, aki ismer az már tudja mit vallok erről az egészről, aki nem, annak Donal Scannel szavaival élnék: 
 "Ha a szavazástól bármi megváltozna, betiltanák."
(Well said, Donal, well said.)
Remélem, most látva kis hazánk kicsit kiakasztó helyzetét, valami a jó irányba fog változni és hogy országunk elér egy olyan biztonsági helyzetet, ahol a polgárok azt tudják mondani, hogy szeretnek itthon élni. 
Vagy Dániában, vagy nekem mindegy.