Nevek és hét óra napsütésben

Hét óra múlt négy perccel, és Aarhusban tágra süt a nap! Gyönyörű, észveszejtő naprengeteg árad be a szobámba kellemes nárciszhagymás fuvallatal, megkoronázva ezzel a tökéletes napomat.(Amit  reggel 8tól egészen délután 5ig az iskolában töltöttem):).
Ma van a névnapom. Nagyon szeretem a nevemet és hálás vagyok azért, hogy ezt a nevet kaptam születésemkor. Az embernek büszkének kell lennie a nevére, még akkor is, ha Brünhildának hívják(ma olvastam arról, hogy a Brünhilda eredetileg egy viking női név! Micsoda egybeesés!).
Továbbá magukról a nevekről is olvasgattam, kit miért, mi alapján neveznek el, milyen országokban milyenek a szokások, stb. Főként természetesen a dánokra nomeg a fent említett vikingekre voltam kíváncsi, azon belül is a női nevekre. Meg kell valljam, nagyon viccesek ezek a viking nevek, és hihetetlen, hogy hangzásilag is olyan robosztusak és erősek, mint a vikingek voltak anno. Sok más néphez, nemzethez és csoporthoz hasonlóan(tudom, a viking egy foglalkozás, de ez most mellékes, hiszen több népet foglal magába) ők is istenségek neveit és tulajdonságaikat olvasztják egy névbe. Ha tovább gondolunk saját nevünkre, ez szuperkirályság, hiszen mind istenségek vagy leszármazottjaik vagyunk, esetleg éppenséggel egy tulajdonságát(csakis jót) jelent nevünk! Ezért legyen tehát mindenki büszke a nevére!(Még akkor is, ha Brünhildának hívják!):)
Még egy napi sztorim van: ellenek a sirályok! Körülöttem ugyanis(tenger melletti lakhely) rengetegen szállnak, fészkelnek, élnek,és szinte minden nap hallani egy ellő sirályt. Természetesen kelni nem jó rá reggelente, a rigók sokkal szebb dallammal fogadnak. De a biodiverzitásnak haladnia kell, úgyhogy szurkolok a most ellő női sirály nemzedéknek: a nehéz időket vészeljék át épségben!:)
Kateindk hamarosan újra jelentkezik, napi jótanács pedig: Szeressük nevünket, és mondjuk ki naponta többször, akár magunknak a tükörben,mert önbizalmat ad! Másoknak is mondjuk ki a neveit, hiszen már a nevünk más által kimondása is egyfajta megerősítést ad emberi mivoltunkban.
Éljen a NÉV-NAP, mindenkinek szép-napot kívánok!
:)

Az elveszettek konferenciája, avagy közel a húszhoz nem minden arany, ami...

Tizenkét nap. Kevesebb mint két hét. Húsz életév. Csak belegondolni is.
És lám, tararara, megint az idő, kedves hölgyeim és uraim.
A rettegett, ami nem hagyja, hogy kibontakozzunk, hiszen csak telik és múlik és telik, és nemsokára megadja azt, hogy két ikszet rajzoljak a fejemre, mint valami beavatás előtt.
Tudom, még nem is vagyunk májusban, de mindjárt bekövetkezik az elkerülhetetlen; húsz éves leszek!!!
Kár a sok gőzért, el fog jönni. És véget fog érni egy korszak, a teenager korszak bizony leáldozóban; minden ami eddig szép volt ebben az időszakban(hé, a teenager kor nem is volt szép) véget ér. Hogy lehet az, hogy minden egy csapásra véget érjen? Az, hogy egy nap fogja megváltoztatni a státuszunkat, korunkat, stb. egyszerűen nem fair. Mi van akkor, ha mindörökké tizenkilenc szeretnék maradni? Valaki segít az időgépezetnek beragadni?:)
De a torta és ujjongás most várjon. Egyelőre.
Inkább arról, hogy mostanában(már előtte is sokszor, de most méginkább) olvasok idézeteket. Tudom, tele van velük a net, mindenki bazi okosnak gondolja magát egy-egy idézet, legyen az a világról, szerelemről, tudásról vagy bármiről szóló kiírásától vagy idézgetésétől. Én a magam részéről szeretek belegondolni a jelentésükbe is, hogy férfi vagy nő írta-e, milyen korban, és a többi. Néha persze elcsábulok, és próbálom ráerőltetni egy régi vagy mindennapi helyzetre azt az idézetet, amit éppen olvasok, de sokszor rájövök, hogy feleslegesen.
Mindenkinek ajánlom az idézetek olvasását. Sok idézet ad bölcsességet és más szemléletet az élet mindennapjaihoz vagy általánosságban. Nem mellesleg a humorosak még fel is vidítanak egy kimerítő nap után.
Most eszembe is jutott, hogy talán a történelem ismétli kicsit önmagát(a gondos olvasók itt megint érzik az idő jelenlétét), hiszen tavaly ilyenkor, kedvenc érettségire készülésem előtt is mindig idézeteket olvasgattam. Akkor talán még kifogásnak tűnhetett, hogy azokat és nem a tételeket bújom, azonban mindig is fogok emlékezni egy-egy mondatra, ami ahhoz segített, hogy ide kerüljek. Erőt adott legalábbis.
Merthogy már majd' egy éve kaptam kézhez, hogy felvettek Dániába. Mindenkinek kívánom azt az érzésáradatot,(bizonyára sokunk érezte már), amikor várunk egy e-mailt vagy levelet, és látjuk ki küldte de még nem a tartalmát: szívünk hevesebben ver, félelem és izgatottság veszi át helyét, hogyan sírjunk kibontás után, örömmel vagy bánattal...
Ezek az érzések adnak egy pluszt az embernek. Bármi legyen abban a levélben, másfelé tereli az az előtti életünket. Egy másik mederbe, új dolgok, bonyodalmak és izgalmak ködébe. És ez szép. Meg félelmetes is.
Azt írtan a címben, hogy az elveszettek konferenciája. Az ember sokféleképpen érezheti magát elveszettnek, de tudnia kell, hogy mindeg megmarad önmagának és mindenkit vezéreljen a tudat, hogy gyermek éveiben milyen ember szeretett volna lenni, és ha beváltja olyan is lesz. Ennyi elég is a boldogsághoz.
Mai zárásul egy (majdnem) kedvenc idézet-féleséget(pont idevágó) szeretném kiírni, ami mindig ad egy kis reményt, hogy nem-e vagyunk-e egyedül-e.:)
Angolul lesz, de megadom a magyar megfelelőjét is:
"Not all who wander are lost". - Nem minden vándor elveszett. (Bár, ez nem igazán pontos, inkább: Nem mindenki, aki vándorol, elveszett.)
Ezt J.R.R. Tolkien bácsi mondta/írta több mint száz évvel ezelőtt, de szavai még most is érvényesek.
Hiszen mi mindannyian vándorok vagyunk.
És nem mindegyikünk elveszett.

"Not all who wander are lost".

Well, cheers to that!:)

Special COPENHAGEN BICYCLE edition!

Mint már említettem előbb, következzék csak a biciklikről, mindent a biciklikről a bicikliistenségek városából. Ahol a biciklik nem csak drótszamarak, hanem a tájkép meghatározó elemei (amellett hogy trend darabok és nem mellesleg a közlekedés eszközei).
Koppenhágában mindenféle biciklit lehet találni: kicsit olyan érzést ez, mint Gombóc Artúr csokiimádata. Van itt kicsi, nagy, szögletes, színes, túldíszített, monokróm, kerék nélküli, elhagyatott, számzáras, gyereküléses, és még sorolhatnám az idők végezetéig. Amikor fényképeztem őket, nagyon tetszett bennük ez a változatosság és mindezek mellett a rendezettség, a színek és elhelyezésük. LOVED them!
Tehát kedves bicikliimádóim(gondolok most egy drága kerékpározó fiamra, aki kimerészkedik Budapest utcáira eme járgánnyal és szeli a kereszteződéseket) de természetesen mindenki, akinek valamilyen érzékeny(lehet jó és rossz értelemben is) emléke kötődik a kétkerekűhöz.

 Ecco le biciclette di CPH:)

Egy lila gyöngyszem a napsütésben: Fehér, lila, kosaras remek a posta épületénél.

Hát igen, a rendezett diverzitás. Bicikli formájában.

Fokozzuk a helyzetet: tömeges kerékpártárolás!

A szeretet jegyében született meg az üléstakaró. Szívem dobbant.

Gyerek(ek)et bele: aki rossz lesz, megeszi a biciklimumus!

Haldokló biciklik. Az ok: északi szél!

Ki ne szeretné a dupla élvezetet? Méghozzá sárgában! 

Nem is kell szerintem több magyarázat és szemléltetés: kijelenthetjük, hogy vasban nincs hiány az országban, tehát nem kell aggódni a nyersanyag utánpótlás és bányászat miatt:)

Szeretjük őket. 

Biciklik, mindenhol, elvisznek, szépek,vannak, DÁNIA!<3

Utazás utazás hátán: Koppenhága: IGEN!

Visszatértem, jelentem Koppenhágából is, és most valóban mocskosan, de annál több új inspirációval és új élménnyel, gondolattal, felfrissülve, megint!!!
Szállásom ugyanazon a helyen volt, kedvenc Retro Cafémban, imádom. Olyan volt visszatérni arra a helyre, mintha csak tegnap lett volna, hogy ott voltam. Meg mintha ott laknék és ott is laktam volna mindig. Hiszen csak egy hónap telt el, ha belegondolok, hogy Koppenhágában jártam és tettem látogatásom. De szép a tavasz a vizek városában: madarak és emberek (no meg temérdek biciklik, de arról később:)) mindenhol. Futás és fesztiválozás szezonja kezdődik nemsokára tehát, már bele is futottam több kampányolásba a városban; hol várostisztítási propaganda(seprűs skandáló nénik és bácsik), hol a Nørreport tavaszi fesztiváljára készülődtek(sok hipster fekszik/ül/napozik/ beszélget a hídon), hol pedig az Amnesty International és Unicef (egyáltalán nem drogos fejű) "kiscserkészei" akartak beavatni mindenkit a munkájukba.:)
Látogatásomnak a City-be természetesen oka is volt, nem járkálok csak úgy nyakra-főre Koppenhágába (bár őszintén szólva, megtenném, sőt laknám is azt a várost, nagyon is). Tehát a szép idő mellett felvételit írtam a KEA Design and Technology iskolájába. Nem tudom megmondani még a végeredményt, de akármi is lesz, annak úgy kell lennie. Pozitív pont az egészben, hogy az átjelentkezés zökkenőmentesen ment, ami megintcsak a dán szervezettségnek köszönhető(na jó, volt egy kicsi, de elhanyagolható bibi). Újabb pont tehát kedves hazánkkal szemben: egyszerű átjelentkezés.(Most nem diszkrimináltam, egyszerűen ténylegeltem).
Hatalmas élmény és megnyugvás volt megint Koppenhágában lenni és élvezni az ottlétet. Hogy ne magamat ismételgessem, ebben a részbe is mellékelek képeket, mint egy útikalauzként és kedvcsinálóként, ha valaki netán Koppenhágába szeretne látogatni tavasszal vagy bármikor. Abszolút megéri eljönni pár napra, egy hétre, ha jó idő van imádnivaló várost, embereket és masszív forgalmat fog látni az idelátogató!:)
Képek:)

FELVONULÁS

El is felejtettem, én balga, hogy hát pont belefutottam a királynő seregébe(nem, ez kérem szépen nem Anglia, bármennyire is úgy néznek ki), ami fel szokott időnként vonulni a városban. A menet kezdete és vége természetesen a palota, és megannyi dán és turista követi útjukat. Én pont az egyik legforgalmasabb utcán kaptam őket lencsevégre, meg mikor felálltak a "Nagy Téren". 

Rengetegen voltak, sok kisgyerek és öreg. A sereget persze védték a dán rend őrei.

SOK EMBER

Városlakók, látogatók, kicsik és nagyok. Elengedhetetlen kellék: Dán zászló!

Dzsentlömenek. 

(Még kiejteni, nemhogy leírni rossz így ezt a szót amúgy.):) 

Hát igen.

A legifjabb dán dzsenörésön.

(És megint. GENERÁCIÓ!):)

 VIKINGEK,VIZEK,VIRÁGOK: VÁROS

Flawless city <3, képek még!

Mondtam. 7Eleven mindenhol.

És a gyönyörű városháza, ami bökdösi az ég fenekét.:)

Koppenhága city tehát élőben a stúdióból!:) Következő kiadásunk nagyon egyedi lesz, készüljenek fel a biciklire érzékeny olvasóim, csak nekik(persze, mindenkinek) különkiadás!

Bye-bye drágáim, olvassátok a gyorsegymásután következőt!:)

Reggeli Kate

Drágáim!
Mielőtt elmennék Koppenhágába (ma délután fél ötkor indul a kedvenc buszocskám) íme itt vagyok én, a reggeli Kata! Látszólagos jókedvem szerencsére nem csak látszólagos és talán a mai nap a változás legnagyobb napja. Vagy nem is...mindig a változás legnagyobb napja van, de ma méginkább!:)
Képzeljetek, ma madárcsicsergésre, fülledt, párás, nárciszillatú reggelre ébredtem és már csak a narancslé és ágybareggeli hiányzott(volna), de rájöttem, hogy a csiripelésnél szebb dallam nincs. Eljött hát hivatalosan is a tavasz, végérvényesen és megmásíthatatlanul. Élvezzük!:)

Jó reggelt Dánia és Magyarország, na meg a szép kis pofikám, haha:)

BDPST- oda, vissza, rövid, jóvolt, tovább...

Élmények, rövid, de annál szeretetteljesebb látogatás jellemezte a magyarországi kiruccanásomat. Egy hete mentem, és tegnap jöttem haza fáradtan és mocskosan(hatásvadász), na meg szeretett "rájönerünk" gépével. Jó volt otthon, tényleg, és köszönöm Nektek, drágáim, hogy találkozhattam Veletek és láthattalak! Mindenkit jó volt látni és hallani Dánián innen s túl.<3
Most pedig következő kalandomnak vágok neki, pontosan holnap után ismét Koppenhága az úticél, egyszálbőrönd, hippilakás, hajnali koncertek és kenyérszedés. De már várom nagyon és Koppenhága is vár rám. Sőt, kifejezetten alig várja, hogy bekebelezzen. Hát megyeeek!!!
De előtte alvás, pihenés, olvasás és visszagondolás a budapesti atmoszférára és emberekre. Az idő jó volt, remélem én hoztam a tavaszt a városra, mert ráfért már egy kis vidámság a depis fővárosra no meg to the people.
Egyébként tanulságos haza-haza látogatni, mindig megállapítom, hogy az ember azt szeresse, amije van és becsülje is meg. Vagy törekedjen a jobbra, és akkor a célnál majd mindenki büszke lehet:).
Hogy ne maradjunk emlékek nélkül a spring látogatásról, készítettem képeket a belvárosról(kimerült a Margit-híd fotózásában:)) de azok annál szebbek lettek, íme:

Pest side, Parliament and Duna

Buda side, Duna and tha' bridge:)

Szép, szép vagy Budapest, hiába. Ha nem lennél város tuti Te lennél a szerelmem:)

Na de most következő destination, következő élmények, következő jövőtét. 

Sikerül, nem sikerül, sikerül...Sorsunk a sors kezében.

:)

Mit tegyek a bőröndbe?

Igen!!!
Megyek haza holnap után, és nem tudom eldönteni, hogy most ezt vagy azt, vagy mit rakjak bele?!? Tudom, ruha(meleg, mert otthon hideg van és hó), laptop, húsvéti meglepik, dániai meglepik és dánkönyv(mert gyakorolnom kell sokat)...ezenkívül? Huhh, nehéz lesz elhagyni ezt a napos Dániámat, képzeljétek, én tegnap már egyszál pólóban vidámkodtam az utcán boltba menet, na meg félcipő, miegymás. Otthon viszont csizma, tényleg? Nem leszünk így jóban, kedves időjárás, kérjük Magyarországra is a tavaszt!
Amúgy tegnap(vagyis már előtte is) elkezdtem újra szerkesztgetni gépen, és nagyon élvezem megint: régebben sokat rajzoltam, vágtam, formáztam képeket, de a gimi kezdetével kicsit abbamaradt nálam ez a tevékenységsorozat. Most viszont kedvet kaptam az efféle időtöltéshez, és saját (meg persze olvasóim) szórakoztatására csináltam egy dános képet, mielőtt még hazamennék. Az érdekessége és szépsége a képnek az, hogy felsorol három dolgot, ami a dán életstílust és hangulatot jellemzi. Nem mindenki fogja érteni, sőt, otthonról furcsának tűnhet, mégis, ez Dánia!
Magyarázat a kép alatt, ezt nem hagyhatjátok ki!:)

Tehát
1, Jeffrey Campbell: Divat és cipőtervező, híres a nagy platform magassarkúiról és ultrahosszú szegecses kreációiról. Aki nagyon menő akar lenni Dániában és persze minél magasabb,az minimum 2 Jeffrey Campbellt tart a szekrényében.Az ára persze borsos, de nem nekik!:)
2, 7 Eleven: A 7 Elevent úgy lehetne jellemezni, mint a dániai nagyvárosok menő, urbánus, partiközpontú, friss termékeket áruló és nagyszámú "kisboltját", ami majdnem minden sarkon megtalálható. Persze ez is brutál drága, de minden jó cucc megtalálható. Néha még olcsó sör is van!:)
3, FITNESS WORLD: Dániát behálózó fitnessközpont, mindenkinek, igen, tényleg mindenkinek van egy ilyen táskája(jár ugyanis a bérlethez) FW-s táska. Aki ebben flangál, az szupermenő és szuperaktív. Elméletben, gyakorlatban viszont...:)
We love Denmark, anyway!
Ennyi volt mára, következő jelentés már otthonról!
Vi ses!

Az egyáltalán nem szégyenlős dán férfiak lettek április bolondjai: részletekért olvassatok tovább!

Bizony ám!
Minden kétséget kizáróan nincsen a dán férfiaknál furcsább teremtmény - gondolhatnánk, ha nem ismernénk más nemzetek fiait és leányait.
Viszont a kedves dánjaim is mindig tudnak meglepetéseket okozni, főleg a hímnemű példányokra gondolok itt most. Hogy miért is? Mert furák, dánok, és hülyeségeket csinálnak "egészséges életmód" címen. Hogy mit?
Történt velem ma, hogy mint szokásomhoz híven sétálégatok kedvenc tengerpartomon, hogy negatív és kissé depresszív gondolataimat elűzzem munka után. (Tényleg nagyon jó volt, még a játszótéren is voltam hintázni egyet, eszméletlen jó és meleg idő volt, pont sétálgatásra való április elseje.)
És akkor mit látok az egyik mólón a tengerben? Hogy mit?
Két dán faszikám(elnézést, de indulatok törnek ki belőlem) puszta meztelenre vetkőzik(kockahas stimmel azért) 'oszt bele a tengerbe ahogyan teremtették őket!
Én nagyon meglepődtem! Na jó, tudom, hogy a dánjaim nagyon is szabadosak, de azért voltunk ott páran a parton(természetesen én pont a legközelebb voltam a kedves hátsókhoz, VÉLETLENÜL ám).
Hé, emberek! Nem szóltak nektek, hogy hideg van? A tenger hideg! Bazira hideg! Ők meg? Persze, fürödjünk egyet!
Kár, hogy nem fényképeztem le őket, mi? Már én is sajnálom,de szerintem lesz még lehetőség a lekapásra, ha így folytatják. Mit szóltok?:)
Hát, ezek a dán pasik! Azért a lányokat sem kell sajnálni, ők is tudnak furák lenni, meg őrülten táncolni, meg amblokk őrültségeket és nagy, baggy ruhákat hordani. De mindennek ellenére szeressük a dánokat. Többek között mert sokat nevetnek, lazák, nem paráznak annyit, szeretnek ismerkedni és nyitottak.(Tudom, hogy sikerült megint egy sor sablont felhoznom, de ez az igazság.):)
A tréfa mára tehát: nem szégyenlős dánjaink!
Április, rettegj!:)
Cheers&Laugh Everyone, because it is April!
:)