Lengyelmagyar

Nagyon igaz a mondás, miszerint lengyel magyar két jó barát. Szinte ősidők óta számíthatunk egymásra, erre pedig a legjobb példa a tegnapi. Ugyanis két lengyel közös barátunkhoz mentünk lazulni kedves szobatársammal, és bár rettentően rosszul aludtam és nagyon ijesztő  filmet (tessék megnézni a The Collector c. filmet) néztünk, azért jó volt bringázni 6 km-t hozzájuk, az új lakásukba. Barátság, magyar lengyel tehát kipipálva. Amúgy most éppen konzervációbiológia óráról írok, ahol el (kéne) kell olvasni egy hosszú cikket valami ecosystem restorationról. Uncsi stuff, de mindegy, végeztem ezért engedtem meg magamnak egy kis pihit. Időjárásbeli helyzetjelentés pedig a következő: süt a naaaaap. Meleg van, szép idő, tenger meleg. Mi???:):)

Remélem otthon minden rendben, azt csiripelték a madarak, hogy hasonló tavaszias idő van a pannóniai területeken is. Élvezze ki tehát mindenki!

Csak mert úgy volt kedvem hogy...

...írjak. Semmi extra nem történt, nincs semmi fejlemény vagy újabb tengerparti kép.
Ám. Kicsit szeretném filozofikusabb irányba terelni ezt az egész érzést és írást. Nem, kedves látogatók nem szedek semmit, ha erre gondoltok, csak jó néha elmélkedni olyan dolgokon, mint például az ember holléte a nagyvilágban vagy az önkifejezés és megértés eszközei.
Remélem nem sokkoltam az előző mondattal senkit, csak most néztem újra az egyik kedvenc filmemet, címe: Mindenki elhúz Brisbaneből. A történet(ausztráliai) egyszerűen arról szól, hogy középiskola/egyetem után fiatal baráti kör felbomlik és egy magyar együttest idézve a múlt századból: "elhagyja a várost". Természetesen romantika a történet mozgatórugója, de nem is az a lényeg, sokkal inkább a hozzáállás egyes embereknek akik otthon maradnak és akik elmennek. Valamint azoknak akik befolyásolva vannak mások által, hogy menjenek vagy maradjanak abban a városban, ahol együtt voltak diákok és éltek.
 Ezt azért írtam le, mert valami ilyesmi történik azokkal akik azt választják hogy otthon, Magyarországon boldogulnak tovább és akik vannak olyan bátrak/vakmerőek és esetleg felelőtlenek, hogy kijöjjenek külföldre. Én, szerintem nem kell nagyon elmondanom kinek a táborát erősítem. Ami biztos és konklúziónak vagy esetleg támpontnak montható pedig az, hogy hallgassunk meg mindenkit. Minden tanácsot, tapasztalatot, élményt másoktól. De egy nagyon fontos a sztoriban: SOHA ne az alapján döntsünk, ami másnak jó volt vagy éppen rossz. Másik megfontolandó momentum: engedjük és képzeljük el magunkat abban a környezetben, ahova mennénk. Nagyon sok pozitívumot és bátorságot adhat az elején.A legeslegeslegeslegfontosabb tanács a végére(de nem utolsó sorban): ne maradjunk a barátaink miatt. A legnagyobb hülyeség azt feltételezni, hogy többet esetleg ugyanannyit találkozunk majd velük, mint a középiskolában. Hahahahah. Erre szerintem Lexi és én vagyunk a legjobb példa. Örökre együtt, vízen,tűzön, fán, erdőn át is tartjuk, beszélünk. Mindig, igen, mi. De más: nem lesz így!!!:)
Tehát lelkifröccsöt mindenki megkapta mára, estére úgy is jó ilyet olvasgatni( na meg irogatni).
És könnyű lenne azt mondani: tökösek külföldre, töketlenek maradjatok. Habár ez is benne van a pakliban, az életed hátrelevő része múlhat rajta. Gondold át nagyon. Te. Mindenki.

Party - Hard - Balkan

A sok hóesés és fázás után elhatároztuk, hogy a nehéz szóbeli előtt elmegyünk egyet partyzni. Hogy pedig mire esett a választásunk? Természetesen a Balkan Party mellett szavaztunk egyöntetűen ami a Headquartersben volt(nem aarhusiaknak: egyik legnépszerűbb alter bulizóhely kevés lélegzőtérrel) megrendezve. Előtte hivatalosak voltunk(értsd pár magyar lány) dán házibuliba, ami "kicsit" jól sikerült. Ezt úgy kell elképzelni, hogy nem volt probléma megérteni egymást öt lánynak és öt fiúnak, na:).
Persze a zene is jó volt mellé, hiszen balkáni ismerős ritmusok voltak...persze el lehet képzelni a dánokat balkáni zenére nyomni, nem a legjobb látvány, de jobb mint hardcore-house-dancehall zenére, az biztos!
Tehát tartottunk egy kis kikapcsot, megjegyzem,inkább felpötrgetett, amit egyáltalán nem bántam hiszen az utóbbi időben kicsit előjött a téli depihullám szele. Nem baj, jó kis muzsikával elhesegettük, táncoltunk, ezaz!:)
Mára ennyi, holnap után szóbeli,most meg veszek egy kis narancsot vitaminnak!
Cheers!
:)

Remekül vezetek: hóban is!

Hát igen, leesett a második hó Aarhus városára és naivan (na jó direkt) kint hagytam a biciklimet a külső tárolóban. Szegénykém nagyon megfázott, az ülése is tiszta hó lett a kerekeiről már nem is beszélve.  De semmi gond, hiszen az a kihívás, ha az embernek valami halaszthatatlan elintéznivalója van a városban és kétkerekűre kell szállnia. HÓBAN! Na jó, gondoltam: challenge accepted. Hiszen remekül vezetek biciklit. Ugye? Bevallom, először féltem hogy el fogok csúszni, vagy a busz nekem jön, vagy egy hókotró véletlenül eltakarít, de szerencsére semmi ilyesmi nem volt, mert ha márt nem is, de a bicikliutakat mindig letakarítják.
Tehát vezettem ma, és nagyon izgis volt hóban, latyakban meg mindenhogy vezetni, de rájöttem a titok nyitjára: a lényeg az egyenletes gyorsaság tartása, kicsi fékezés és nem elhagyni a kontraféket:).
A város pedig szép volt mint minding, kedves mosolyokkal teli és nyugis, nekem pedig jól esett végre kimozdulni a projektírás után(ezúton is pfúj és pfá) egy kis kösza shoppingra, mert hogy ugye ez volt a lemenetel lényege. Hogy pedig bemutassam hogy is nézhettem ki a biciklin, egy koppenhágai képen találtam a legjobban ábrázolva.

Utak pedig szintén ebben az állapotban. Hihihi!

Viszont, kedves Magyar-on maradottak, a felhívás nem keringőre vonatkozik.Ugyanis, ha valaki ki meri próbálni otthon a hóbanbicit, az tőlem kap egy virtuális maflást! Ezt csak olyan remekül vezető és nyugalmas szabályokat betartó országban lehet, mint DK.:)
Azt viszont kívánom, hogy az otthoni havat  használjátok ki és mindenki menjen anygalkázni!
Happy snowflakes-t!:)

Vikinges helyzetjelentés

Üdv ismét ma, január 6-án!
Képzeljétek el, a tegnapi nap folyamán ellátogattunk többedmagammal az itteni IKEA-ba és ismét kicsi kultúrsokk ért, ami persze a dán vásárlási szokásokat érinti. Szóval, amit már mindenki tud az az, hogy a dánok gazdagok, tovább megyek; piszok gazdagok. Ezzel még semmi baj nem lenne, de hogy az IKEA szombaton tele(a tele az szó szerint értendő) volt emberekkel, és mindenki rengeteget, főleg bútort vásárolt az már sok(k)!!!!!! :)
Azért szerencsére nekünk is maradt egy kis hely a nézelődésre; kicsit olyan volt, mintha otthon lennénk, az otthoni Örs Vezér téri áruházban, és ez a tegnapi ködös borongós időben nagyon jól esett. Tehát kaphattunk egy kis otthont, ami főleg a karácsony utáni depihullámban tényleg nem jön rosszul.
Sajnos ahogy mindenki visszaért a koliba is(már nagyjából mindannyian itt vagyunk) lehet érezni, hogy sokan maradtak volna otthon, tehát bejött ez a januári jóslat miszerint a honvágy lesz úrrá napjainkon. Na jó, nem szeretek ilyen patetikus lenni, de igaz ami igaz.:)
Viszont, hogy ne okozzak senkinek szomorúságot, (hiszen mégiscsak azért vagytok itt, hogy élvezéttek írásaimat) küldök Nektek vikinges képeket.
Farvel!:)

Back to life- Back to DK

Hát Boldog dános Újévet kívánok mindenkinek!!! - Godt Nytaar!!!
Visszaérkeztem tehát Dániába, meglehetősen rázós volt a repülőút egy vihar miatt, de sebaj, túléltem; mint mondják, nem volt még soha olyan, hogy egy repülő fent maradt volna. Van benne valami!
Az Aarhusba Billundból tartó kocsiút viszont szuper volt, még egyszer szeretném megköszönni Zsolt sofőr bácsinak:)
Tehát itt vagyok, már bicikliztem is, pont ma, mert megengedte az időjárás, hogy menjek egy kört és hát mit választottam? Hát persze hogy a tengerpartot, miközben a szobatársam futott mellettem. Hát igen, valaki két keréken szeret utazni, valakinek ott a kocogás, de a lényeg: mindktten jól éreztük magunkat; kifáradtunk és remélhetőleg egy kis bejgliből származó felesleg is lemászott rólunk.:)
Persze mivel a tengernél voltunk elengedhetetlennek éreztem, hogy megörökítsem az enyhe telet itt Aarhus partjainál:

Velem amúgy minden rendben: holnapután kezdődik az iskola, addig még akklimatizálódom egy kicsit(természetesen ami az ételeket illeti):)

Cheers with champagne and Happy New Year to all of you!