2016. augusztus 28., vasárnap

Festivalweek - to the max! / Fesztiválhét kimaxolva

Az aarhusi fesztiválhét kezdetén járunk, de máris rengeteg izgalmas programon sikerült részt vennem. A tegnapi nap részleteit fogom ma leírni, és elöljáróban elmondom, hogy meg fogok osztani egy nagyon személyes momentumot is. De: végig kell olvasnotok addig! Hihihihihihi.
A programot elnézve tegnap 3-at találtam, ami jónak tűnt és el szerettem volna menni rájuk: egy kirakodóvásár (loppemarked - bolhapiac), egy kikötői program (amit nem értettem pontosan mit is takar) és egy koncert. Mivel úgy határoztam, hogy inkább gyalogolok, a kikötőbe mentem el először, hiszen az esett hozzám a legközelebb. Szép napsütés volt, hozzá viszont nagy szél, de hát ugye milyen már sálat felvenni? (Hát igen, tudom. Dánia.)
Lementem tehát a kikötői részre, ott is pontosan a DOKK1 nevezetű helyre. A DOKK1 nem csak a kikötő nevét takarja, mint megtudtam, de az új könyvtárépület hatalmas (orbitális, monumentális) valóját is. A program izgalmasnak, de váratlannak tűnt: mindenféle hajó, tűzoltóautó, markolóautó, daru és munkagép volt kiállítva. Be kell vallanom, imádom a nagy gépeket, és amikor később be is lehetett szállni, hát, nem kellett kétszer mondani hogy kipróbáljam őket.


Már majdnem ott vagyok! A pavilonok alatt programok, hal, kaja!


Bazi daruk. Az összes fajta tűzoltókocsi kiállítva.

Először egy Aurora nevű hajóra szálltam fel, ahol moszatelőadást lehetett hallgatni; egy férfi az ehető moszatokat mutogatta nekünk (ez annyira nem érdekelt) tehát felmentem az irányítótérbe. Ott nem tudtam fotót készíteni, de hihetetlen izgalmas volt látni egy új hajó belsejét! Viszont nem értem, mert alig lehet az ablakon kilátni a kapitánynak, vagy bárkinek, ami weird, de mindegy. Ez a hajó egyébiránt az Aarhus University új tanulóhajója (vagy mi), ezzel mennek ki a diákok a tengerre. Már aki ezt tanulja, persze.


Az Aurora tanulóhajó


Az első szinten, rálátva a másik hajóra és a fedélzetre


Tengeri látvány

A hajóról leszállva ingyen popcorn várt: mindenki kapott egy nagyobb papírtölcsérnyi kukoricát, amit helyben csináltak. Nyami. (Később a kukoricát ingyenjégkémmel öblítettem le). :)
Miután megettem a sok egeszséges ennivalót, tovább nézegettem a hatalmas gépeket. Ez a kerék, például kb 10 centivel magasabb, mint én vagyok, és ez csak egy kerék!!!


Magasabb, mint Kata.

Volt olyan hajó is, amin lehetett menni egy kört: Jakob volt az egyik hajó neve, Marie pedig a másiké. Egy régebbi vitorlás is ki volt állítva, és az égen a felhők? Mintha egy bábelőadásba csöppentem volna, mind ugyanazon a szinten "függött". És a könyvtárépület? Fenomenális! :)


Jakob (háttérben) száguld a part felé éljenző emberekkel fedélzetén


Risskov (az erdős rész) és a kikötő a könyvtár tetejéről


Könyvtári bejárat (lent és fent)


A könyvtár belső megtekintése után (legközelebb csinálok képeket is, csak gyorsan átrohantam most rajta), elindultam a városközpont felé, ahol leginkább az ételfesztivál érdekelt. A fesztiválprogram kiemelt kísérőfesztiválja ugyanis a Food Festival volt. Sajnos, a tegnapi nap nem kecsegtetett sok finomsággal: beérve nem igazán volt olyan igazi ételfesztivál hangulat, kóstolók sem voltak, és mivel sok helyszínen voltak a programok, annyira egységes sem volt semmi. Ennek ellenére ellátogattam azokhoz a sátrakhoz, ahol zene és jó hangulat volt.
Este újra a városba készültünk (közben hazajöttem, és kolesztársaimmal indultunk partizni), ahova pedig stoppal mentünk. Ez volt az első stoppom, és bevallom kicsit remegtem mi fog történni, de egy kedves dán bácsi vitt le végül a centrumba minket. Itt még ez is jól működik; nem esett nehezére kis kitérővel levinni minket, én pedig hálásan dánul megköszöntem segítségét. Jajj, ez a Dánia! 
Bulihelynek már kinéztem egy dán feltörekvő rapperek sátrat egy nagyobb parkban, ami odaérve észveszelytően jó volt! Ketten lányok az első sorokba behúzva rappeltünk, táncoltunk, buliztunk; ez a dán nyelv baromira jó a rappeléshez, minden fekszik rajta. Értitek ;) Sok előadó volt, mind 16-20 éves korig, a közönségben viszont öregebb nénik is élvezték a koncertet- szintén az első sorokból. Absztrakt látvány egyébként: mamikák tizenéves "bitches-fucking-money-fame" témájú zenére rázták. 21. század, et voilá.
Kikeveredve a rapháborúból, a raggae sátorhoz mentünk, ahol több ismerőssel és régi baráttal is találkoztam, ami nagyon jó volt. Én alapvetve nem szeretem a raggae zenét, de ez most nem érdekelt: mindenkivel összeölelkeztem, akiket rég nem láttam, s ez szívmelengető volt.
Hazafelé menet (JUICY ALERT!!!) pedig összefutottunk az egyik rapper gyerekkel, akihez odamentünk és nagyon gratuláltunk neki. Én láthatóan nagyon bejöttem neki (khm, khm), és beszélgettünk, folyton ölelgetett, és mikor elbúcsúztunk, megpuszilta a számat. (Igen, tekintettel voltam a 18 éven aluliak jelenlétére is). Majd a homlokomat megpuszilta, és azt mondta, hogy legyek a barátnője. Erre nem írom le inkább hoyg mit mondtam, lényeg, hogy jó gyorsan elváltunk aztán egymástól, és Vikivel (magyar lány a koleszban) hazaballagtunk nyugtázva és mélyen kielemezve a nap történéseit.
Holnap nekem kezdődik az iskola. Ahhh. Kíváncsi leszek milyen lesz, addig is stay tuned (maradjatok velem) és a következő cikk is hamarosan érkezik! 

Szép vasárnapot alles!


1 megjegyzés:

  1. Nagyon szép képek,de az élmények biztosan még emlékezetesebbek....
    Az időjárásra sem lehetett panasz!

    VálaszTörlés