Mivel Koppenhága a lazaságáról ismert, el kell mondanom, hogy voltam Christianiaban is. Aki nem tudja miről van szó, annak miniwoodstock-ként tudnám jellemezni a helyet. Vagyis jellemezném látatlanul, ám valójában kevéssé izgalmas a dánok legális drogpiaca és szabadfelfogású kommunája, ami már évtizedek óta létezik. Mivel kedves idegenvezetőm ott volt persze minden viccesnek és érdekesnek hatott, ám csak ezért nem mennék a fővárosba és látogatnám meg a helyet. Off.:):)
És hogy mi volt még? Rengeteg szép templom, a városháza, színházépületek és még sok más, hogy a kis cuki hidacskákról ne is beszéljünk. Ahogyan pedig a napfény csillan a vízen, az tényleg megunhatatlan.
Látványban tehát nem volt hiány, házakban sem, öreg, de rusztikus házacskákban és a befagyott tavacskákban, amiken hattyúk és sirályok csúszkáltak, barátkoztak. Micsoda idill, nem?:)
Természetesen meg kell említenem, hogy ott sem fenékig tejfel az élet mielőtt hárman rámtámadnak, hogy csak a jó oldalát mutatom be a helynek.
Nem, sok a bevándorló Koppenhágában, egész nagy területeken, ahol dánok nem igen vannak vagy elenyészve. Ott is voltam, láttam, éreztem. Nincs ellenséges hangulat, de tipikusan az indiai városrész az, ahova nem mennénk sötétedés után, maximum biciklivel át és nagyon gyorsan. Amikor arrafelé mentem leginkább a Keleti (pályaudvar) hangulatát adta. Azt kell mondjam, még az épületek is stimmeltek.:)
És, és, és, itt már találkoztam hajléktalanokkal is. Míg Aarhusban él három, itt jócskán vannak(persze nem budapesti mennyiségben), de nagyvárosi mennyiségben. Úgyhogy megadja az alapéletérzést, a nagyvárosi fájlingot ezek a mementók. Több árnyoldalról igazán nem tudok azonban beszámolni, mert nem töltöttem annyi időt ott, hogy bárhogyan ítélkezni tudjak. De nem is akarok, Koppenhága belopta magát a szívembe!:)
Most pedig még több kép!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése